2019. november 19.

A szegénység, a diszkrimináció és a háborúk jelentik a legnagyobb veszélyt


November 20-án ünnepeljük a Gyermekjogi Egyezmény elfogadásának 30. évfordulóját. Az egyezmény a mai napig a legszélesebb körben elfogadott emberi jogi dokumentum, amelyet Magyarország 1990-ben írt alá. Az UNICEF legfrissebb felmérése szerint, azonban még van mit tenni…

A gyermekek jogairól szóló egyezmény 1990. szeptember 2-án lépett hatályba, majdnem egy évvel azután, hogy 1989. november 20-án az ENSZ Közgyűlése elfogadta. Azóta a dokumentumban foglaltakat az USA és Szomália kivételével minden államban ratifikáltak; a magyar törvényhozás 1991 hirdette ki. A dokumentum a gyermek érdekét, mint „mindenek felett álló” alapjogot határozza meg.



 

Az UNICEF az évfordulóra készített legfrissebb jelentéséből kiderül, hogy az elmúlt három évtizedben jelentősen javult a gyermekek helyzete a világban, azonban a legszegényebb, legsebezhetőbb gyerekek jogai még mindig nem érvényesülnek kellőképpen.

 

A jelentés az eredmények között sorolja fel, hogy:

- Az öt év alatti gyerekek halandósági rátája 60%-al csökkent

- Azon általános iskoláskorú gyermekek száma, akik nem részesülnek oktatásban, 18%-ról 8%-ra csökkent

- A Gyermekjogi Egyezmény főbb passzusai számos törvény és rendelkezés bevezetését ösztönözték az évek során



 

Mindezen adatok ellenére a jelentés szerint a jogok érvényesítése terén még sok az egyenlőtlenség:

- Az alacsony- és közepes bevételű országok legszegényebb háztartásaiban nevelkedő gyerekek kétszer nagyobb arányban halnak meg megelőzhető okokból öt éves koruk előtt, mint a gazdag országok háztartásaiban élő gyerekek

- A szubszaharai régió legszegényebb országaiban élő gyerekek mindössze fele kapott kanyaró elleni oltást. A világ gazdagabb országaiban ez az arány 85%-os

- Bár a gyermekházasságok száma folyamatosan csökken, a legszegényebb országokban élő kiskorú lányokat a kiházasítás veszélye napjainkban jobban fenyegeti, mint 1989-ben



 

A jelentés szerint harminc év után is a szegénység, a diszkrimináció és a fegyveres konfliktusok jelentik a legnagyobb veszélyt a gyerekekre nézve. Számolni kell a környezetvédelmi problémákkal is, a klímaváltozás negatív hatásai extrém időjárási körülményeket okoznak, valamint csökkentik a víz- és élelembiztonságot.

Bár több gyermek oltanak be, mint a történelem során valaha, a vakcináció ütemének lassulása azzal fenyeget, hogy korábban legyőzöttnek gondolt betegségek is visszatérhetnek. Közel 350 ezer kanyarós megbetegedést regisztráltak 2018-ban, ami a 2017-es szám több mint kétszerese. Kihívásokkal küzd az oktatás is, hiszen sok gyerek egyáltalán nem jut el iskolába, azok pedig, akik részesülnek oktatásban, nem minden esetben képesek elsajátítani a napjaink elvárásainak megfelelő tudást – olvasható az UNICEF közleményében.

 

(forrás: unicef.hu)



LEGFRISSEBB VIDEÓK

Mivel etessük télen a madarakat?


„A hegyek: a látható Isten…”


Civil Advent