2019. november 21.

„Magyarország világelső a tüdőrák okozta halálozásban”


Hazánkban közel 2,5 millióan dohányoznak. Játszunk el a gondolattal: mi történne, ha csupán egyetlen napra mind letennék a cigarettát és a rá szánt ezreseket felajánlanák a rászorulóknak? Arra, hogy ez kiderüljön ma van a legnagyobb esély, ugyanis idén, november 21-én tartják a „Ne gyújts rá!” világnapot.



A nemzetközi „Ne gyújts rá!”- mozgalom világnapját minden év november harmadik csütörtökén tartják az Egészségügyi Világszervezet, a WHO kezdeményezésére. A tradícióvá növekedett nap alapötletét 1971-re datáljuk, amikor Massachusetts állam kormányzója, Arthur P. Mullaney arra kérte a polgárokat, hogy egy napig ne dohányozzanak, és a pénzből, amit aznap dohányárura költöttek volna, támogassanak inkább egy helyi középiskolát. Az ötlet megfogant, és 1976. november 18-án már az Amerikai Rákellenes Társaság (ACS) tűzte zászlajára a célt. Sikerült is egymillió embert rábírniuk, hogy egyetlen napra bírják ki dohányzás nélkül. 1977-ben már minden állam csatlakozott a mozgalomhoz, ami ekkor kapta az egységes "Smokeout Day" elnevezést. Mára természetesen a „Ne gyújts rá!” világnap üzenete megváltozott: azon túl, hogy arra buzdít, tegyük le a cigarettát – ne csak egy napra, hanem lehetőleg egy életre - egyben ráirányítja a figyelmet a dohányzás és a passzív dohányzás veszélyeire.



 

Utóbbi talán nem is baj, figyelembe véve, hogy Magyarország világelső a tüdőrák okozta halálozásban, s ennek főként a dohányzás áll a hátterében.

- Hazánkban körülbelül 2,5 millió ember dohányzik, ami meghaladja az uniós átlagot. A dohányosok főként idült hörgőszűkülettel (COPD) és tüdőrákkal kerülnek kórházba - mondta Kovács Gábor, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója a Ne gyújts rá! világnap alkalmából.

 

A dohányzásfüggőség egy olyan betegség, amely akkor okoz panaszt, ha a beteg ne jut hozzá a drogjához, azaz nem gyújthat rá egy cigarettára. A megvonási tünetek olyan erősek, hogy a leszokási kísérleteknek alig 3%-a sikeres, ha a dohányos segítség igénybe vétele nélkül próbálkozik a leszokással. A dohányosok 80%-a szeretne leszokni, és minden második dohányos minden évben megpróbálja letenni a cigarettát.

A dohányosok túlnyomó többsége (a felnőtt magyar lakosság 30%-a) mindennap dohányzik, és minden hatodik ember, azaz a dohányosok fele éppen a dohányzás miatt kialakuló betegségben veszíti el az életét.



 

A dohányzás klasszikusan idős korban okoz csak problémát: az érintettek ekkor szembesülnek azzal, mit jelenthet egy tüdőrák diagnózisa, vagy éppen az, hogy felismerik, tüdejüket jelentősen károsította a COPD. Pedig ezek a folyamatok már jóval korábban elindulnak.

Az emberek nem egyformán reagálnak a cigarettázás károsító hatásaira, ám az tény, hogy mintegy 25 olyan életet veszélyeztető betegség vagy betegségcsoport van, amelynek kialakulásáért a dohányzás is felelőssé tehető. Ezek közül kiemelkednek a szív- és érrendszeri betegségek, amelyeknek az egyik legközismertebb rizikófaktora a dohányzás. Ennek hátterében az áll, hogy a dohányfüst alkotóelemei helyileg is hatnak, a véráram útján pedig a szervezet legtávolabbi pontjaira is eljutnak, ott direkt módon képesek kifejteni kártékony hatásukat. Azoknál, akik dohányoznak, azért is sokkal magasabb a kockázata a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, mert hatására a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett plakkok képződnek, melyek előbb szűkítik, majd később elzárhatják az ereket, ez pedig szívinfarktushoz vezet. A plakkok megrepedése ráadásul hirtelen történik, ami minden figyelmeztető tünet nélkül koszorúér-elzáródást, a betegek harmadánál pedig hirtelen szívhalált is okozhat.



 

Nagyon fontos tudni, hogy ha időben abbahagyjuk a dohányzást, akkor az általa okozott károsodások visszafordíthatók. Például a tapasztalatok szerint annál, aki 35 éves kora előtt leszokik a dohányzásról, a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának az esélye a későbbi időszakban már olyan, mintha soha nem dohányzott volna. Ha valaki a káros tevékenységet abbahagyja, a kedvező hatások szinte már azonnal jelentkeznek. A cigaretta letételét követő huszadik percben a vérnyomás és pulzus visszatér a normális szintre, 8 óra múlva a vér oxigénszintje újra normális lesz, egy nap elteltével jelentősen csökken a hirtelen szívhalál kockázata, 3 hónap után a tüdő teljesítménye 30 százalékkal javul, 9 hónapot követően a krónikus köhögés megszűnik, egy év után a szívinfarktus, öt év után pedig a tüdőrák rizikója is a felére csökken. Tíz év múlva a tüdőrák kockázata feleakkora, mint dohányzó társaink esetén, a heveny szívizom elhalás esélye pedig megegyezik a soha nem dohányzókéval.

 

(forrás: szdv.hu, MTI, hazipatika.com)



LEGFRISSEBB VIDEÓK

Mivel etessük télen a madarakat?


„A hegyek: a látható Isten…”


Civil Advent