„Ha a cement nem volna, a Bory-vár sem volna…”
Kevés olyan művészt ismerünk, aki még életében felépítette saját emlékművét és múzeumát, közéjük tartozik Bory Jenő. A hitvesi szeretet emlékműveként is gyakran említett Bory-vár alkotója 1959. december 20-án hunyt el, nyolcvan évesen.
Bory Jenő Székesfehérváron született, 1879.
november 9-én, egy hétgyermekes családban. Elvégezte a székesfehérvári
főreálgimnáziumot, majd beiratkozott a József Nádor Műszaki Főiskola
Építőművész karára, ahol 1903-ban vette át építész diplomáját.
„1899-ben érettségiztem Székesfehérváron, s
mint jó tanuló, jó tornász és kitűnő rajzoló, megkaptam a 200 koronás városi
(milléneumi) ösztöndíjat, hogy beiratkozhassam a Műegyetemre. Már akkor művész
szerettem volna lenni, de volt a nyelvtankönyvünkben egy mondat, melyet németre
kellett fordítani: Szép, szép a művészkedés, de nem lehet ám abból megélni. No,
gondoltam, akkor én előbb elvégzem a Műegyetemet, s aztán megyek a
művésziskolába szobrásznak, mert azt is tudtam már, hogy: Építészet, szobrászat
egy test és egy lélek. Láttam a pesti szoborpályázatokat, ahol egy építész és
egy szobrász együtt szövetkezve csinálja a terveket. No, gondoltam, mennyivel
jobb volna, ha a kettő egy személyben volna” – írja önéletrajzában.
Még ebben az évben megkezdi egyéves, önkéntes
katonai szolgálatát Bécsben. 1904-ben, katonaidejének letöltése után Dávid
Andrással együtt jelentkeznek a Mintarajziskolába, azzal a szándékkal, hogy ők
nem külföldön, hanem Magyarországon akarnak szobrászatot tanulni. Ilyen képzés akkoriban
Magyarországon nem volt, így kérelmük is szerepet játszott abban, hogy elindul
az első magyarországi szobrász osztály Stróbl Alajos irányításával. 1904-től a
később Képzőművészeti Főiskolává alakult Mintarajziskolában szobrászatot tanul
1906-ig. Ezután még négy évig folytatja tanulmányait a Stróbl Alajos vezette
Szobrászati Mesteriskolában. A Mintarajziskolában részt vesz Székely Bertalan
festészeti és rajz stúdiumain. Mindkét tanára biztatta tehetséges fiatal
növendékét, és segítette művészi kibontakozásában.
A Mintarajziskolában ismerkedett meg Komócsin
Ilonával, aki Szeged város ösztöndíjasaként Székely Bertalan növendéke volt.
1907-ben házasságot kötöttek Székesfehérváron, majd Budapesten rendezték be
otthonukat. 1910-ben ikerlányaik születnek, Ilona és Klára. Harmadik gyermekük,
György 1914-ben születik.
Az 1914-es mozgósítástól műszaki tisztként
katonai szolgálatot teljesít. 1915-ben Szarajevóba vezénylik, ahol részt vesz a
meggyilkolt Ferenc Ferdinánd és Zsófia főhercegnő emlékművének pályázatán. Az
uralkodó család Bory Jenő munkáját tartja legmegfelelőbbnek, ő kapja a
megbízást a kivitelezésre - 1917-ben leplezték le az emlékművet. Elkészítette
még a Ferenc Ferdinánd fogadalmi templom és a Zsófia-otthon nagyszabású terveit
is, de ezek a háborús események miatt fantáziarajzok maradtak, képei a
Bory-várban találhatóak.
1918-ban, leszerelése után az időközben a
Mintarajziskolából Képzőművészeti Főiskolává vált intézmény rendes tanárává
nevezik ki. 1920-tól a József Nádor Műszaki Egyetem építészmérnöki karának
mintázástani meghívott előadója. Külön műterme van a műegyetemen. Ezt a
megbízását 1944-ig tölti be.
1922-ben gyűjteményes kiállítást rendez a
Műcsarnokban. Ekkor mutatja be közönség előtt a márványfaragás általa
tökéletesített technikáját. Rökk Szilárd díjat kap a kiállításon is látható
Ecce Homo című munkájáért. Kutatásai eredményeképpen megoldja az általa
kikísérletezett pirobazalt-pirogránit szobrászati alkalmazását. Ezt
Bory-bronzként is emlegeti a szakirodalom.
Bory Jenő 1912-ben Fehérváron, a Mária-völgy
lankás domboldalán egy hold nagyságú szőlőterületet és gyümölcsöst vásárolt, a
hozzátartozó pincével és présházzal, amelyet nekilátott bővíteni. Évről évre
folyt az építés, lett benne festő műterem, szobrász műterem, támfalak, loggiák,
100 oszlopos udvar, fülkék, tornyok kilátással a városra, a falakon
költemények, melyek mind a ház asszonyát magasztalják. Ötszázra tehető a műtárgyak
száma, amik itt elhelyezésre kerültek. A legjobb művésznevek, Székely
Bertalantól Csók Istvánig megtalálhatók a képtárban egy vagy több alkotással. A
vár a Guiness rekordok könyvében is szerepel, mint a világ legnagyobb
építménye, amit egy ember egymaga saját két kezével felépített.
„Térjünk most egy reális kérdésre. Hogyan
hozhatta össze ezt mind egyetlen ember? Szörnyű egyszerű a magyarázat. Ha a
cement nem volna, a Bory-vár sem volna. Drasztikusan szólva: a Bory-vár egy
betonkísérleti állomás. Van itt vagy 200 oszlop, hengeres, sima, mintha
esztergálva volna, pedig mind-mind úgy készült, hogy kátránypapír-hengerbe
öntöttem a híg betont, a kétszer körülsodort papírhengert dróttal átkötöttem.
Kész az oszlopforma. Egy papírossal akár 10 oszlopot is meg lehet csinálni. A
mozaikokat, feliratokat, pedig úgy, hogy egy deszkalapra a betűk negatívja ki
volt rakva, s rá a beton, így egy darab lesz a betű a betonnal, soha le nem
hámlik. Plasztikus feliratok a gipsznegatívba bevésve, rá a beton. Egy test.
Kifogyhatatlan, lehetőség, lelemény. Ilyen építőanyag, mint a cement (beton) nem
volt még az emberiség kezében” – írja emlékirataiban az alkotó.
Nemcsak oszlopok és feliratok, de szobrok,
kupolák, ajtó- és ablakkeretek, szoborfülkék is mind-mind betonból készültek. A
vár negyven nyáron át épül, míg a művész az év többi részében Budapesten él,
tanít és alkot.
1927-ben a Műegyetem I. Világháborúban elesett
hallgatóinak emlékére készíti a Sebzett hős című művét, amelyet még abban az
évben felavattak. A szobrot 1948-ban eltávolították, és bronz anyagát
felhasználták a Sztálin-szobor öntésénél. Gipsz modellje megmaradt a Bory-vár
gyűjteményében. Így nyílt lehetőség a szobor újrafelállítására 2000-ben, a
Budapesti Műszaki Egyetem kertjében.
A barcelonai világkiállításon ezüstérmet kap a
Vágyakozás című szobráért. Székesfehérváron, Móron, Budapesten és még az ország
sok városában megtalálhatók köztéri szobrai, domborművei. Egyik népszerű műve a
Huszár születik, ami a székesfehérvári strandon és a Budapesti Szent János
Kórház Szülészete előtt.
1940 októberében a Magyar Képzőművészek
Egyesülete elnökévé választják. 1943-ban a Képzőművészeti Főiskola rektora
lesz, a megbízatása 1945 áprilisáig van érvényben.
A második világháborút a Bory-várban élte
végig, a front kellős közepén. A várat agyonbombázták, az összes torony
megsérült. A szobrokra célba lőttek, a képeket végighasogatták. Nyugdíjas éveit
a Bory-vár helyreállításával töltötte, és a vár idegenvezetője volt. 1959.
december 19-én hunyt el a Bory-várban. Műtermében ravatalozták fel, ezen a
búcsúztatón Kisfaludi Stróbl Zsigmond, egykori tanártársa is megjelent. A
fehérvári Csutora temetőben helyezték végső nyugalomra, a család számára
tervezett sírboltban.
(forrás:
bory-var.hu, Wikipedia)