2017. december 20.

„Ha a cement nem volna, a Bory-vár sem volna…”


Kevés olyan művészt ismerünk, aki még életében felépítette saját emlékművét és múzeumát, közéjük tartozik Bory Jenő. A hitvesi szeretet emlékműveként is gyakran említett Bory-vár alkotója 1959. december 20-án hunyt el, nyolcvan évesen.

Bory Jenő Székesfehérváron született, 1879. november 9-én, egy hétgyermekes családban. Elvégezte a székesfehérvári főreálgimnáziumot, majd beiratkozott a József Nádor Műszaki Főiskola Építőművész karára, ahol 1903-ban vette át építész diplomáját.

 



„1899-ben érettségiztem Székesfehérváron, s mint jó tanuló, jó tornász és kitűnő rajzoló, megkaptam a 200 koronás városi (milléneumi) ösztöndíjat, hogy beiratkozhassam a Műegyetemre. Már akkor művész szerettem volna lenni, de volt a nyelvtankönyvünkben egy mondat, melyet németre kellett fordítani: Szép, szép a művészkedés, de nem lehet ám abból megélni. No, gondoltam, akkor én előbb elvégzem a Műegyetemet, s aztán megyek a művésziskolába szobrásznak, mert azt is tudtam már, hogy: Építészet, szobrászat egy test és egy lélek. Láttam a pesti szoborpályázatokat, ahol egy építész és egy szobrász együtt szövetkezve csinálja a terveket. No, gondoltam, mennyivel jobb volna, ha a kettő egy személyben volna” – írja önéletrajzában.

 

Még ebben az évben megkezdi egyéves, önkéntes katonai szolgálatát Bécsben. 1904-ben, katonaidejének letöltése után Dávid Andrással együtt jelentkeznek a Mintarajziskolába, azzal a szándékkal, hogy ők nem külföldön, hanem Magyarországon akarnak szobrászatot tanulni. Ilyen képzés akkoriban Magyarországon nem volt, így kérelmük is szerepet játszott abban, hogy elindul az első magyarországi szobrász osztály Stróbl Alajos irányításával. 1904-től a később Képzőművészeti Főiskolává alakult Mintarajziskolában szobrászatot tanul 1906-ig. Ezután még négy évig folytatja tanulmányait a Stróbl Alajos vezette Szobrászati Mesteriskolában. A Mintarajziskolában részt vesz Székely Bertalan festészeti és rajz stúdiumain. Mindkét tanára biztatta tehetséges fiatal növendékét, és segítette művészi kibontakozásában.




A Mintarajziskolában ismerkedett meg Komócsin Ilonával, aki Szeged város ösztöndíjasaként Székely Bertalan növendéke volt. 1907-ben házasságot kötöttek Székesfehérváron, majd Budapesten rendezték be otthonukat. 1910-ben ikerlányaik születnek, Ilona és Klára. Harmadik gyermekük, György 1914-ben születik.

Az 1914-es mozgósítástól műszaki tisztként katonai szolgálatot teljesít. 1915-ben Szarajevóba vezénylik, ahol részt vesz a meggyilkolt Ferenc Ferdinánd és Zsófia főhercegnő emlékművének pályázatán. Az uralkodó család Bory Jenő munkáját tartja legmegfelelőbbnek, ő kapja a megbízást a kivitelezésre - 1917-ben leplezték le az emlékművet. Elkészítette még a Ferenc Ferdinánd fogadalmi templom és a Zsófia-otthon nagyszabású terveit is, de ezek a háborús események miatt fantáziarajzok maradtak, képei a Bory-várban találhatóak.

1918-ban, leszerelése után az időközben a Mintarajziskolából Képzőművészeti Főiskolává vált intézmény rendes tanárává nevezik ki. 1920-tól a József Nádor Műszaki Egyetem építészmérnöki karának mintázástani meghívott előadója. Külön műterme van a műegyetemen. Ezt a megbízását 1944-ig tölti be.

1922-ben gyűjteményes kiállítást rendez a Műcsarnokban. Ekkor mutatja be közönség előtt a márványfaragás általa tökéletesített technikáját. Rökk Szilárd díjat kap a kiállításon is látható Ecce Homo című munkájáért. Kutatásai eredményeképpen megoldja az általa kikísérletezett pirobazalt-pirogránit szobrászati alkalmazását. Ezt Bory-bronzként is emlegeti a szakirodalom.




Bory Jenő 1912-ben Fehérváron, a Mária-völgy lankás domboldalán egy hold nagyságú szőlőterületet és gyümölcsöst vásárolt, a hozzátartozó pincével és présházzal, amelyet nekilátott bővíteni. Évről évre folyt az építés, lett benne festő műterem, szobrász műterem, támfalak, loggiák, 100 oszlopos udvar, fülkék, tornyok kilátással a városra, a falakon költemények, melyek mind a ház asszonyát magasztalják. Ötszázra tehető a műtárgyak száma, amik itt elhelyezésre kerültek. A legjobb művésznevek, Székely Bertalantól Csók Istvánig megtalálhatók a képtárban egy vagy több alkotással. A vár a Guiness rekordok könyvében is szerepel, mint a világ legnagyobb építménye, amit egy ember egymaga saját két kezével felépített.

 

„Térjünk most egy reális kérdésre. Hogyan hozhatta össze ezt mind egyetlen ember? Szörnyű egyszerű a magyarázat. Ha a cement nem volna, a Bory-vár sem volna. Drasztikusan szólva: a Bory-vár egy betonkísérleti állomás. Van itt vagy 200 oszlop, hengeres, sima, mintha esztergálva volna, pedig mind-mind úgy készült, hogy kátránypapír-hengerbe öntöttem a híg betont, a kétszer körülsodort papírhengert dróttal átkötöttem. Kész az oszlopforma. Egy papírossal akár 10 oszlopot is meg lehet csinálni. A mozaikokat, feliratokat, pedig úgy, hogy egy deszkalapra a betűk negatívja ki volt rakva, s rá a beton, így egy darab lesz a betű a betonnal, soha le nem hámlik. Plasztikus feliratok a gipsznegatívba bevésve, rá a beton. Egy test. Kifogyhatatlan, lehetőség, lelemény. Ilyen építőanyag, mint a cement (beton) nem volt még az emberiség kezében” – írja emlékirataiban az alkotó.

 

Nemcsak oszlopok és feliratok, de szobrok, kupolák, ajtó- és ablakkeretek, szoborfülkék is mind-mind betonból készültek. A vár negyven nyáron át épül, míg a művész az év többi részében Budapesten él, tanít és alkot.

1927-ben a Műegyetem I. Világháborúban elesett hallgatóinak emlékére készíti a Sebzett hős című művét, amelyet még abban az évben felavattak. A szobrot 1948-ban eltávolították, és bronz anyagát felhasználták a Sztálin-szobor öntésénél. Gipsz modellje megmaradt a Bory-vár gyűjteményében. Így nyílt lehetőség a szobor újrafelállítására 2000-ben, a Budapesti Műszaki Egyetem kertjében.




A barcelonai világkiállításon ezüstérmet kap a Vágyakozás című szobráért. Székesfehérváron, Móron, Budapesten és még az ország sok városában megtalálhatók köztéri szobrai, domborművei. Egyik népszerű műve a Huszár születik, ami a székesfehérvári strandon és a Budapesti Szent János Kórház Szülészete előtt.

1940 októberében a Magyar Képzőművészek Egyesülete elnökévé választják. 1943-ban a Képzőművészeti Főiskola rektora lesz, a megbízatása 1945 áprilisáig van érvényben.

A második világháborút a Bory-várban élte végig, a front kellős közepén. A várat agyonbombázták, az összes torony megsérült. A szobrokra célba lőttek, a képeket végighasogatták. Nyugdíjas éveit a Bory-vár helyreállításával töltötte, és a vár idegenvezetője volt. 1959. december 19-én hunyt el a Bory-várban. Műtermében ravatalozták fel, ezen a búcsúztatón Kisfaludi Stróbl Zsigmond, egykori tanártársa is megjelent. A fehérvári Csutora temetőben helyezték végső nyugalomra, a család számára tervezett sírboltban.

 

(forrás: bory-var.hu, Wikipedia)

 


LEGFRISSEBB VIDEÓK

Az atomkor hajnala


„Az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülöníttetik…”


A Saint-Antoine kapu pusztulása