2018. október 12.

Középkori kincset rejtett a Szent István-székesegyház – befejeződtek a belső ásatások


Lezárult a székesfehérvári Szent István király-székesegyházban 2018. augusztus 15-én kezdődött, tudományos szempontból országos jelentőségű régészeti ásatás, amely a legnagyobb felületű, épületen belüli városi feltárás volt Magyarországon. A legértékesebb megtalált régészeti lelet egy román stílusú, 800 éves limoges-i korpusz, amit november 5-től a Városházán láthatnak majd az érdeklődők.

Az ásatás - amelyet mind a tudományos közélet, mind a történelem iránt érdeklődő nagyközönség is különös érdeklődéssel várt - tisztázta a területen álló középkori templomok építéstörténetét. A székesegyház dombján az 1960-as évektől folytak kisebb ásatások. 1971-ben Kralovánszky Alán részben feltárta az úgynevezett négykaréjos templomot a székesegyház előtt. A korábbi kutatások során előkerült falmaradványok pontos keltezéséhez és az egykori templom alaprajzának tisztázásához újabb ásatásokra volt szükség - erre a II. János Pál pápa tér rekonstrukciója adott alkalmat 2014-től.



 

A Szent István-székesegyház felújítása során 2015-ben a templom falában további középkori faragványok kerültek elő, 2016-ban pedig az északi kápolnában egy középkori sekrestye, a déli torony aljában pedig egy 15. század eleji olasz család kriptája került elő. A talajradaros vizsgálatok jelentős falmaradványokat jeleztek: ezek feltárása kezdődött 2018. augusztusában.



 

„Az ásatás legértékesebb lelete egy zománcberakású, gótikus stílusú limoges-i korpusz.  A Dél-Franciaországból származó kegytárgy a 13. első felére keltezhető. A ritka lelet és az ásatás során előkerült falmaradványok is megerősítik, hogy Székesfehérvár Belvárosának legmagasabb pontján a középkorban egy többször bővített, szépített, jelentős egyházi épület állt” – mondta el a belső régészeti feltárást lezáró bejáráson Smohay András, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója.

 



Az ásatás jelenlegi eredménye, hogy a négykaréjos templom keleti szentélyét elbontva hosszházat építettek sokszögű apszissal, melyet a székesegyház padjai alatt találtak meg a régészek. A szentélyt gótikus stílusú pillérek tartották, díszesen faragott lábazatuk szinte érintetlenül bukkant elő. „A feltárás során bebizonyosodott, hogy a déli támpillér nem sokkal építése után leomlott. Alapjaira egy újabb, erősebb támpillért emeltek. A templomot később – valószínűleg a 15. század elején – háromhajóssá bővítették. A török hódoltság idején dzsámiként használták. A 18. században több ütemben átépítették, végül 1768-ban a városi polgárság adományaiból készült el a mai is látható freskókkal díszített templom, mely 1777-től püspöki székesegyház rangot kapott” – mondta el Reich Szabina, a Szent István Király Múzeum régésze, az ásatás vezetője. A régész azt is elmondta, hogy a templomot körülvevő temetőben egyházi és világi személyek csontjaira bukkantak. A legértékesebb leletet, a limoges-i korpuszt a szentélyen belül, az oltár körül találta meg egy az ásatáson dolgozó segédmunkás, Tuza Sándor. Valószínűsíthető, hogy a korpusz kereskedelmi úton került ide, vagy a városban szolgáló francia klérikusok egyikének a tulajdona lehetett.

 

(forrás: okkfehervar.hu)





LEGFRISSEBB VIDEÓK

Képei az életről mesélnek


Apollo-12 - Két villám is belecsapott az űrhajóba


„Sokkal nehezebb kedvesnek lenni, mint okosnak…”