2019. november 28.

Jól vizsgázott a jégkármérséklő rendszer


A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2018. május 1-je óta üzemelteti az országos jégkármérséklő rendszert. A szeptember végén zárult védekezési időszakának tapasztalatait Varga Imre István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér megyei elnöke összegezte Székesfehérváron.

Hazánk agrárgazdaságát jelentősen befolyásolják a természeti kockázatok, így az aszály, a belvíz, az árvíz, a vihar a jégeső vagy a fagy. A jégkárok elleni védekezés éveken át húzódó, jégverés alkalmával mindig vissza-visszatérő téma volt. Ezért volt szükség a teljes országos lefedettséget biztosító jégkármérséklő rendszerre, amely a szakemberek szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

 


 

Az elmúlt évek időjárását elemezve az a döntés született, hogy az országos jégkármérséklő rendszer védekezési időszakának kezdetét idén előre hozzák május 1-jéről április 15-re, ugyanis már április második felében is számítani lehetett heves, akár jégesővel kísért zivatarok kialakulására. Miután a jégkármérséklő rendszer első éve, azaz 2018 az elmúlt harminc év legzivatarosabb tavasz végi és nyári időjárását hozta, így Fejér megyében 58 napon adtak ki riasztást a rendszer kezelőinek.

Idén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jóval nyugodtabb évre számított, ám a természet rácáfolt erre. Nyár elején sokszor szóltak a hírek egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokról Európa-szerte, és Magyarországon is többször tapasztaltak az ország több területén kialakult heves viharokat, felhőszakadást és zivatarokat is, amelyek viharos, néhol orkán erejű széllel, viszonylag rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadékkal és jéggel érkeztek.

 


 

A tavaszi és a nyári zivatarokat elkülöníthetők lokálisan kialakuló és frontrendszerekkel érkező zivatarokra. Ezek közül tavaly a lokálisan kialakuló zivatarok domináltak: többször fordultak elő a korábbi évekhez képest. Mindennek meteorológiai hátterében az állt, hogy a csapadékot okozó képződmények távol maradtak térségünktől. Az ilyen típusú zivatarok viszonylag rövid idő alatt alakulnak ki és nagy mennyiségű csapadékot okoznak egy-egy adott területen. Ezzel ellentétben 2019-ben, a jégkármérséklő rendszer védekezési időszakában a zivatarok kialakulása a határainkon túlról érkező frontokhoz volt köthető, amelyek orkán erejű széllel, viszonylag rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadékkal érkeztek.

A jégkármérséklő rendszerben 2019-ben a védekezést végző generátorkezelők az április közepétől szeptember végéig tartó 169 napos védekezési szezonban országos szinten 101 napon kaptak riasztást - tehát átlagosan minden héten négy napon. A rendszer második üzemelési évében a gazdálkodók 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami nagyjából a fele a 2017-es, utolsó országos védekezés nélkül töltött év értékének.

 


 

A jégkár aránya az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül 2018-ban és 2019-ben 13 százalék alatt maradt, míg a 2015-17-es átlag 32 százalék felett volt. Így a statisztikák szerint a jégkár a kármérséklő-rendszer használata nélküli utolsó három év átlagához viszonyítva több mint hatvan százalékkal csökkent, így több milliárd forintnyi kárt sikerült megelőzni a mezőgazdaságban - és ehhez jön még az ingóságokban és ingatlanokban megóvott érték.

 

(forrás: szekesfehervar.hu)



LEGFRISSEBB VIDEÓK

Mivel etessük télen a madarakat?


„A hegyek: a látható Isten…”


Civil Advent