Jól vizsgázott a jégkármérséklő rendszer
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2018. május 1-je óta üzemelteti az országos jégkármérséklő rendszert. A szeptember végén zárult védekezési időszakának tapasztalatait Varga Imre István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér megyei elnöke összegezte Székesfehérváron.
Hazánk agrárgazdaságát jelentősen befolyásolják
a természeti kockázatok, így az aszály, a belvíz, az árvíz, a vihar a jégeső
vagy a fagy. A jégkárok elleni védekezés éveken át húzódó, jégverés alkalmával
mindig vissza-visszatérő téma volt. Ezért volt szükség a teljes országos
lefedettséget biztosító jégkármérséklő rendszerre, amely a szakemberek szerint beváltotta
a hozzá fűzött reményeket.
Az elmúlt évek időjárását elemezve az a döntés
született, hogy az országos jégkármérséklő rendszer védekezési időszakának
kezdetét idén előre hozzák május 1-jéről április 15-re, ugyanis már április
második felében is számítani lehetett heves, akár jégesővel kísért zivatarok
kialakulására. Miután a jégkármérséklő rendszer első éve, azaz 2018 az elmúlt harminc év legzivatarosabb tavasz
végi és nyári időjárását hozta, így Fejér megyében 58 napon adtak ki riasztást
a rendszer kezelőinek.
Idén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jóval
nyugodtabb évre számított, ám a természet rácáfolt erre. Nyár elején sokszor szóltak
a hírek egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokról Európa-szerte, és
Magyarországon is többször tapasztaltak az ország több területén kialakult
heves viharokat, felhőszakadást és zivatarokat is, amelyek viharos, néhol orkán
erejű széllel, viszonylag rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadékkal és jéggel
érkeztek.
A tavaszi és a nyári zivatarokat
elkülöníthetők lokálisan kialakuló és frontrendszerekkel érkező zivatarokra.
Ezek közül tavaly a lokálisan kialakuló zivatarok domináltak: többször
fordultak elő a korábbi évekhez képest. Mindennek meteorológiai hátterében az
állt, hogy a csapadékot okozó képződmények távol maradtak térségünktől. Az
ilyen típusú zivatarok viszonylag rövid idő alatt alakulnak ki és nagy mennyiségű
csapadékot okoznak egy-egy adott területen. Ezzel ellentétben 2019-ben, a jégkármérséklő
rendszer védekezési időszakában a zivatarok kialakulása a határainkon túlról
érkező frontokhoz volt köthető, amelyek orkán erejű széllel, viszonylag rövid
idő alatt nagy mennyiségű csapadékkal érkeztek.
A jégkármérséklő rendszerben 2019-ben a
védekezést végző generátorkezelők az április közepétől szeptember végéig tartó
169 napos védekezési szezonban országos szinten 101 napon kaptak riasztást -
tehát átlagosan minden héten négy napon. A rendszer második üzemelési évében a
gazdálkodók 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami nagyjából a fele a
2017-es, utolsó országos védekezés nélkül töltött év értékének.
A jégkár aránya az összes bejelentett
mezőgazdasági káron belül 2018-ban és 2019-ben 13 százalék alatt maradt, míg a
2015-17-es átlag 32 százalék felett volt. Így a statisztikák szerint a jégkár a
kármérséklő-rendszer használata nélküli utolsó három év átlagához viszonyítva
több mint hatvan százalékkal csökkent, így több milliárd forintnyi kárt sikerült
megelőzni a mezőgazdaságban - és ehhez jön még az ingóságokban és ingatlanokban
megóvott érték.
(forrás:
szekesfehervar.hu)