2020. február 6.

Nomen est omen


Száztíz éve, vagyis 1910. február 6-án alakult meg a DVTK, vagyis a Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre – amelyről jelen írás további részében egyetlen szó sem esik. Viszont maga az elnevezés remek ürügy arra, hogy közelebbről megvizsgáljuk néhány ismert cégnév jelentését.

Néhány évtizeddel ezelőtt a legtöbb márka még a készítő nevét kapta – a termék ugyanis legtöbbször a helyi piacnak szólt, és ha ismerték az illetőt, akkor az már egyfajta garancia volt. Nem csoda, hogy olyan összetett márkanevek terjedtek el leginkább, mint „Smith Köhögés Elleni Szirupja”. Esetleg tulajdonságokkal együtt: „Smith-féle Tiszta és Hatékony Köhögés Elleni Szirup”.

 

Brad itala

Az ilyen típusú termékek közül mára az egyik legismertebb az eredetileg „Brad itala” névre hallgató készítmény. Így hívták ugyanis eredetileg a Pepsit, 1898-tól 1903-ig. 




Az ital készítője Caleb D. Bradham észak-karolinai gyógyszerész volt, aki idővel rájött, hogy jobb a termék tulajdonságait, mint készítőjét előtérbe helyezni: és mivel az italt eredetileg a gyomorpanaszok (dyspepsia) kezelésére használták, a pep pedig ráadásul energiát is jelent, Brad italát Pepsire keresztelték.

 

Autók világa

Az üditőital- és gyógyszerpiaccal szemben az autópiacon általában feltaláló neve maradt a márkanév. A Ford Henry Fordról, a híres T-modell megalkotójáról kapta nevét, a Chrysler Walter Chrysler miatt lett Chrysler. A Rolls-Royce név Charles Stewart Rolls és Frederick Henry Royce mérnökpárosát rejti, a Honda márka pedig Soichiro Honda nevét viseli, a Ferrari neve Enzo Ferrari autóversenyző emlékét őrzi.




Akadnak persze kivételek is: az Audi márka például kezdetben a Hörch névre hallgatott, August Hörch után. Ő azonban valamiért elvesztette a jogot, hogy saját nevét használja az autóiparban - ezért aztán egyszerűen lefordította a Hörch szót, ami annyit tesz: hallgatni. Latinul: audi.

 

Családnevek

A családnevek használata persze máshol is fellelhető. A Lipton teát egy Thomas Lipton nevű úriember hozta be Ceylon szigetéről. A Dolby Systemet Ray Dolbynak köszönhetjük. Levi Strauss az aranyláz leghíresebb márkáját, a Levi’s-t adta nekünk. Adolf (Adi) Dassler az Adidast kreálta saját nevéből. Az M&M csoki a két cégtulajdonos, Mars és Murrie neveiből állt össze.




Itt is van azonban jónéhány különös eset. Elsőnek a McDonald’s: a cég az alapító fivérek nevét viseli, ám Ray Kroc csinált belőle igazi hálózatot. Más szempontból érdekes a BIC sztorija. Marcel Bich francia tulajdonos hamar rájött, hogy jobb ha a h-t elhagyja a márkanév végéről, mert az angolul kiejtve nagyon közel áll a bitch-hez, aminek a jelentését a Google-fordító árulja el az érdeklődőknek.

(Apropó, Google. A cég alapítói, Larry Page and Sergey Brin keresőjüket eredetileg BackRubnak nevezték, de hamarosan úgy határoztak, hogy olyan névre keresztelik, amely beszédesen utal az interneten kereshető információk roppant nagy számára. A terv a „googol” volt, ami a matematikában a tíz századik hatványának elnevezése. És majdnem ez is lett a cég neve - ám amikor leellenőrizték, szabad-e még regisztrálásra a googol.com név, a kolléga mellényúlt, és véletlenül google.com-ot írt be. A név szabad volt, ráadásul megtetszett az alapítóknak – és ennyi…)

 

Bátraké a szerencse

Egy büszke floridai családi vállalkozást, a Boring-famíliát úgy látszik, nem zavarja a nevük jelentése: a cég 1924 óta Boring Business Systems, azaz Unalmas Üzleti Rendszerek néven fut. Egyelőre a ReliaStar biztosítótársaság is maradt a nevénél, pedig ezt kiejtve szinte halljuk a hazugság (lie) szót, ami egyetlen cégnek sem ideális, nemhogy egy biztosítónak. Néha a választott márkanév problémája a weboldal címében jelentkezik. Erre ideális magyar példa az egykori Főgáz Zrt. weboldalának címe…

 

A család kicsi kincse

A vezetéknevek mellett a keresztnevek is igen népszerűek a márkanév választáskor - voltaképp nincs is abban semmi különös, hogy sokan például a lányukról nevezik el vállalkozásukat. Sara Lee a tulajdonos Charles Lubin lánya volt, aki chicagói pékségekkel indult a 30-as években. 




A Wendy’s-t 1969-ben Dave Thomas nevezte el Wendy nevű lányáról. Összetettebb eset a Mercedesé: valójában nem a tulajdonos gyermekét hívták így, ahogy sokan hiszik, hanem a Daimler-Benz autóval versenyző Emil Jellinek lányát. És persze itt van a Barbie példája: a tökéletes testű műanyag hölgy eredetileg Németországból érkezett, ahol Lilinek hívták - Ruth Handler, a Mattel alapítójának lánya azonban történetesen épp Barbara volt.

A dolog ma már fordítva is működik: márkanevek adnak inspirációt az újszülött nevének kiválasztásához. Amerikában 2000-ben például 298 Armanit, 269 Chanelt, 49 Canont, 6 Timberlandet és 5 Jaguárt anyakönyveztek. Legnépszerűbb a Lexus volt: 353 lányt kereszteltek el így.

 

Hősök mindenütt

A márkanevek természetesen nemcsak vezeték- és keresztnevek alapján születhetnek, hanem mitológiai hősök után is. Ajax eredetileg híres görög harcos volt a trójai háborúban - ma viszont már sokkal többen ismerik padlótisztítóként. A trójai háború egyébként vagy tíz éven át tartott - nem csoda, hogy óvszert neveztek el róla, mondván, hogy a Trojan márka is olyan ellenálló, mint a város volt. A mitológiai orákulum ma Oracle néven szervezi számítógépes rendszereinket, a Mazda a zoroasztriánus vallás istenéről kapta nevét, Kwanon pedig (amiből később a Canon lett) a buddhizmusban a megbocsátás istene.

Van olyan is, hogy a márkanév egy híres irodalmi hőst rejt. Ilyen például a Starbucks, amelynek megfejtésekor a legtöbben összerakják a csillagot (star) és a pénzt (bucks). Pedig Starbucks nem más, mint a Moby Dick című regény kávéimádó hőse.

 

Amerikából jöttem?

A márkák esetében a származási hely is kiemelten fontos. A legjobb példa erre a Budweiser esete: az amerikaiak és a csehek közt évtizedek óta áll a bál - a csehek szerint ugyanis igazi Budweisert csak Ceske Budejovicében lehet főzni. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy az amerikai Bud-ot „a sörök királyaként” reklámozták, míg a cseh változatot már a középkortól „a királyok söreként”, akkor teljes a zavar.

A Kentucky Fried Chicken híressé tett egy államot, miközben legtöbbünknek fogalma sincs róla, mi is van ott tulajdonképpen, ami kapcsolatba hozható a csirkével. A Fiat rövidítés a Fabrica Italiana Automobili Torinit rejti. A  SAAB autómárka elnevezése a cég eredeti profilját, a repülőgépgyártást fedi: Svenska Aeroplan AktieBolaget.




Bár sokan rendezkedünk be innen, a legtöbben mégsem tudjuk, honnan származik az IKEA név. Míg az első két betű az alapító nevét (Ingvar Kamprad) rejti, addig a másik kettő az életében fontos helységeket: Elmtarydot, a családi farmot és Agunnarydot, a falut, ahol Kamprad született.

 

Szókirakó

A legismertebb szójátékos elnevezés talán a Volkswagen, vagyis a „népautó”. Ennél kifejezőbb nevet nem is lehetett találni arra a járműre, amit eredetileg Németország minden lakosának elérhetővé akartak tenni.

A LEGO a dán „leg godt” kifejezésből származik, ami annyit jelent: játssz jól! Később a tulajdonos rájött, hogy kincset talált, a legonak ugyanis latinul is van jelentése: „összerakom”.

A Swatch a Swiss Watch (svájci óra) szavak kombinációja. Ez a rövid, dinamikus kifejezés különösen bölcs döntésnek bizonyult annak fényében, hogy a márkát eredetileg Vulgaris-nak akarták nevezni.

 

Végezetül

A márkanév választást sokan ma már önálló tudománynak tartják – bár alighanem elsősorban azok, akik ilyesmiből kívánnak megélni. Hogy aztán tudomány-e, vagy sem, azt mindenki döntse el maga – segítségül itt egy találós kérdés:

Mit jelent valójában a Häagen-Dazs jégkrém rendkívül dánosan hangzó neve?

a Válasz pedig: semmit az égvilágon.

További részletek a Googol – bocsánat: Google – oldalain…

 

(forrás: prherald.hu)



LEGFRISSEBB VIDEÓK

Az atomkor hajnala


„Az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülöníttetik…”


A Saint-Antoine kapu pusztulása