„Védd természetesen!”
A Víz Világnapját 1993 óta minden év március 22-én tartják. A világnap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a mindenki számára elérhető, tiszta víz fontosságára és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére. A világnapot 1992-ben, a Rio de Janieróban tartott nemzetközi Környezet és Fejlődés Konferenciát követően kezdeményezte az ENSZ közgyűlése.
Az ENSZ közgyűlése által 2015-ben elfogadott
Fenntartható fejlesztési célok 6. pontja azt a célkitűzést foglalja magában,
hogy 2030-ig mindenki számára biztosítani kell a Földön a hozzáférést az egészséges ivóvízhez. Ez a célkitűzés
közvetve aláhúzza azt a tényt, hogy a víz témája a nyomor elleni küzdelem egyik
kulcsfontosságú kérdése.
A 2017. évi világnap mottója magyarul ez volt:
„Szennyvizek? Tiszta vizet!" A cél, melyre ebben az esztendőben a világnap
fel akarta hívni a figyelmet, a szennyvíz mennyiségének csökkentése, illetve a
keletkező szennyvíz újrafelhasználási arányának növelése volt. A szennyvíz
olyan erőforrásnak is tekinthető, mely segíthet a Fenntartható fejlesztési
célok 6. célkitűzésének elérésében. Ez az ENSZ-célkitűzés a szennyvíz
tekintetében konkrétan azt a szándékot jelöli meg, hogy 2030-ig a jelenleginek
felére csökkenjen a világon a kezeletlen szennyvíz részaránya, valamint
növekedjen a szennyvíz újrahasznosításának és biztonságos újrafelhasználásának
aránya.
A 2018-as Víz Világnapja nemzetközi szlogenje:
„Védd természetesen!”. A Föld legégetőbb problémáival a XX. században csak
regionális szinten foglalkoztak a nemzetek, mára azonban nem csupán a víz
tisztasága lett globális kérdés. A környezeti károk és a klímaváltozás vízzel
kapcsolatos krízisekhez vezetnek világszerte. Árvizek, aszályok, vízszennyezés
- mind károsítják a növényzetet, talajt, folyókat, tavakat. Enyhíthetjük az
általuk okozott károkat? Hogyan szabhatunk gátat a környezetszennyezésnek?
A megoldást a természet kínálja. A jellemzően
egyetlen funkciót – például csatornázás – betöltő szürke infrastruktúra mellett
a zöld infrastruktúra térhódítása azért fontos, mert több probléma egyidejű
kezelésére is lehetőséget nyújt. A zöld
infrastruktúra előnyei közé tartozik a jobb levegő és vízminőség, valamint a
természetes élőhelyek és az emberek pihenőterületeink növekedése. Új erdőket
kell telepíteni, vissza kell kapcsolni a folyókat az árterekhez, helyre kell
állítani a vizes élőhelyeket, hiszen ezek tartják egyensúlyban a víz
körforgását, javítva az emberiség egészségét és életminőségét.
A szakemberek egyre erőteljesebben hallatják
hangjukat, mert tudják - beláthatatlan következményekkel járhat, ha nem
formáljuk környezettudatossá saját és az utánunk jövő nemzedékek gondolkodását.
Jelenünk és jövőnk múlhat egyaránt azon, miképpen gazdálkodunk a Föld
vízkészleteivel, hogyan óvjuk és hasznosítjuk az élet egyik alapvető elemét.
Az esztergomi Duna Múzeum immár tizennégy éve
áll a kezdeményezés élén. Munkatársaik minden évben több hónapon keresztül
készülnek az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a vízügyi igazgatóságok
együttműködésével az országos programsorozatra. A múzeumpedagógusok a játékok
és pályázati anyagok összeállításánál a különböző korcsoportok igényeit és
tudásszintjét egyaránt figyelembe veszik, így az óvodásoktól a kisiskolásokon
keresztül a felső tagozatos diákokon túl akár egyesületek, családok, baráti
társaságok is részt vehetnek az ismeretterjesztő programokon.
A legkisebbek idén rajzpályázaton indulhatnak,
a 12-18 éves korosztály a „Tervezz vizes közösségi teret!” pályázaton
mérettetheti meg kreativitását, a Vízkvíz online internetes vetélkedő-sorozat keretein belül
pedig iskolák, oktatási intézmények, iskoláskorú csoportok és gyerekek mérik
össze tudásukat. A családok, baráti társaságok, egyesületek és a
környezettudatos magánszemélyek a „Gyalogolj a vízért!” kampányban vehetnek
részt.
„Víz! Se ízed
nincs, se színed, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek,
anélkül hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.”
(Jules Renard)
(forrás:
Wikipedia, nyuduvizig.hu)