Edwin Powell Hubble 1889. november 20-án született Missouriban John és Jennie Hubble gyermekeként. Szülei egymásra találása igazi kalandnak mondható, hiszen John, akit gazdálkodás közben súlyos sérülés ért Jennie, a helyi orvos leánya ápolta. John olyan súlyosan megsérült, hogy a lány azt mondta: „soha többé nem kívántam látni John Hubble-t”. Ennek ellenére a férfi felépülése után egymásba szerettek, majd 1884-ben össze is házasodtak.

Edwin gyermekkora összességében boldog, és kiegyensúlyozott volt, egy megrázó incidenstől eltekintve. Hétéves volt, amikor neki és bátyjának, Billnek elegük lett kishúgukból, Virginiából, és hogy megríkassák, szándékosan ráléptek az ujjaira. A kislány pár nap múlva meghalt egy betegségben. Edwin önmagát vádolta, jóllehet a kislány betegsége és a tettük között semmilyen párhuzam nem vonható.

Ahogyan egyik testvére visszaemlékezik az esetre: „Edwinen kitört az elmebaj, és ha nem lettek volna annyira megértő és intelligens szülei, ez a paranoia egy újabb tragédiát okozhatott volna a családban”.

Edwin nagyon jó kapcsolatban állt nagyapjával, Martin Hubble-lal. Ő ismertette meg a kis Hubble-lal a csillagászat szépségeit, miután távcsövet épített neki a nyolcadik születésnapjára. Edwint olyannyira magával ragadták a csillagok és bolygók látványa, hogy középiskolás korában még egy cikket is írt a Marsról, ami meg is jelent a helyi lapban.

Hubble a Wheaton College-ban folytatta tanulmányait, abban a reményben, hogy ösztöndíjat kap egy híres egyetemre. Az álma be is teljesült: felvették a Chicagói Egyetemre. Hubble minden idejét a csillagászatnak szerette volna szentelni, édesapja azonban arra kényszerítette, hogy jogi tanulmányokat folytasson, mert úgy vélte ez fog a fiának biztos megélhetést biztosítani. Edwin végül jogra iratkozott be, de e mellett rengeteg fizika előadást is hallgatott, amelyekből le is vizsgázott.

A csillagász később megkapta a Rhodes-ösztöndíjat az Oxford Egyetemen, de apja nyomására itt is jogot kellett, hogy tanuljon. Az Oxfordban töltött két év alatt Hubble teljesen anglomán lett, az öltözködéstől a brit akcentusig mindent átvett. Angliai éveinek hirtelen lett vége, amikor édesapja súlyosan megbetegedett és 1913. január 19-én meghalt. Edwin Hubble kénytelen volt visszatérni az Államokba, hogy támogassa családját. Középiskolai tanárként kezdett el dolgozni, és még jogászi megbízásokat is kapott. Másfél év alatt sikerült a családját egyenesbe hoznia, s így, hogy édesapja nem hátráltatta tovább, végre csillagász lehet belőle.

„A csillagászat olyasmi, mint a lelkészi pálya” - mondta egy alkalommal. „Elhivatottság nélkül senki nem választhatja. Én kaptam egy félreérthetetlen hívást, és tudtam, hogy nekem egyedül a csillagászat fontos, még ha másod- vagy harmadrangú csillagász lesz is belőlem.” 

Hubble nekilátott, hogy elinduljon a professzionális csillagászat felé vezető úton. Így került a képbe a Wilson-hegyi Obszervatórium, ahol már építették a 100 hüvelykes (254 cm-es) óriásteleszkópot is. Edwin kinevezése azonban elhúzodott, hiszen az Egyesült Államok belépett az első világháborúba, és Hubble úgy érezte, tartozik Nagy-Britanniának annyival, hogy segítsen védelmezni azt. Ahhoz, hogy éles helyzetben bevessék, már túl későn érkezett Európába, de így is négy hónapot állomásozott a megszálló hadsereg tagjaként Németországban.Végül csak 1919 őszén tért vissza és bár még újdonsült csillagásznak számított, hamar az obszervatórium feltűnő figurája lett.

Hubble 1923-1924-es megfigyelései minden kétséget kizáróan megerősítették, hogy a korábban megfigyelt elmosódott ködfoltok nem részei a galaxisunknak, hanem saját maguk is Tejútrendszeren kívüli galaxisokat alkotnak. A felfedezést 1924. december 30-án közölte. Hubble osztályozta a galaxisokat tartalmuk, távolságuk, méretük és fényességük szerint.

Hubble és Milton Humason később arányosságot fedezett fel az objektumok távolsága és vöröseltolódása között. 1929-ben a két tudós megfogalmazta a galaxisok empirikus vöröseltolódás-távolság összefüggését, amelyet ma egyszerűen csak Hubble-törvénynek nevezünk. A törvény leírja, hogy minél nagyobb a távolság két galaxis között, annál nagyobb a relatív távolodási sebesség közöttük. Ez a felfedezés vezetett később az Ősrobbanás elméletének kidolgozásához.

Edwin olyannyira elismerté vált a szakmában, hogy 37 évvel a halála után, 1990-ben róla nevezték el a Hubble űrtávcsövet, mely tulajdonképpen egy csillagászati műhold.

(forrás: wikipedia.org)