- Hogyan jelent meg a FitKid Székesfehérváron?

Gábor: - Tíz évvel ezelőtt, mint volt tornászok, testnevelőtanárként kerestük az utunkat, hiszen Fehérváron abban az időben - a legendás Schermann Ede tanár úr halálát követően - nem volt tornasport. Akkor találkoztunk Győrfy Krisztina volt országos fitnesz bajnokkal, aki régi barátunk. Ő említette, hogy miért nem csináljuk a FitKidet, és mi érdeklődéssel hallgattuk, mit is jelent ez a sportág. Húsz éve van Magyarországon, mi „találtuk ki”, innen indult hódító útjára, és szép lassan a nemzetközi vérkeringésbe is bekerült, hiszen a legutóbbi Európa Kupa már a tizenhetedik volt. Legismertebb művelője Béres Alexandra, ő innen nyergelt át a fitneszre, ami egy következő lépcsőfok lehet a FitKid után, ezt óvodáskortól tizennyolc éves korig lehet művelni. Miután iskolákban tanítunk - a feleségem a Széna Tériben, én pedig a Bory Jenőben -, elkezdtünk gyerekeket toborozni, és szépen jöttek is a kislányok. Megtetszett nekik, majd jött az egyik fellépés a másik után… Érdemes már óvodás korban elkezdeni ezt a sportot, mert amellett, hogy mozog a gyermek, fizikai állóképességet szerez, fejlődik a mozgáskoordinációja, és ha valakivel igazán nagy eredményeket szeretnénk elérni, azzal minél előbb el kell kezdenünk a munkát. A FitKid Magyarországon inkább lányos sportág (a spanyoloknál és az olaszoknál szép számmal művelik fiúk is), hiszen szép ruhákban, sminkben, elkészített hajjal adják elő a produkcióikat, de mindenképpen hiánypótló tevékenység a lányoknak, hiszen nekik ez szinte az egyetlen sportág, ahol kicsi koruktól kezdve megmutathatják magukat, a többi mozgásformára ez nem jellemző. Aki hozzánk kerül, sokáig nálunk marad, ugyanis egy fél év alatt nem derülhet ki, kinek, mennyire tetszik a FitKid. Az a mondásom, hogy nem az a baj, ha valamit nem tudunk, hanem az, ha nem csináljuk.

- Jól értem, hogy nem elsősorban versenysportágról van szó? 

Gábor: - Mi egy egészség-alapú sportot szeretnénk megvalósítani, ahol fontos a testtartás, a kinézet. A gyerekek nagyon nagy százaléka eleve túlsúlyos, sokan is érkeznek így hozzánk, ezért szem előtt tartjuk az egészséges táplálkozást. Beszélgetünk a szülőkkel, előadásokat tartunk, hogy mire figyeljenek, mit ehetnek a lányok. Útmutatást adunk. A versenyzéssel kapcsolatban pedig nálunk megfordul a dolog; a szülők és a gyerekek hamarabb akarnak versenyezni, mint ahogy mi szeretnénk. A biztonságot szem előtt tartva eddzük a lányokat. Amíg nem kész a vázszerkezet, vagyis a biztos alap, addig nem tanulnak akrobatikus elemeket. A FitKid felépítése lehetőséget ad arra, hogy az egészen kicsik is fel tudjanak lépni. A Dance kategóriában minimális értékű elemek vannak. A csapatgyakorlatokban még nem kell csinálni semmit. Csak táncolnak bizonyos koreográfia szerint és különböző formációkat hajtanak végre. Éppen ezért, ha csak fél éve jár oda a kislány, elvileg akkor is színpadra lehetne állítani egy egyszerű kis ruhácskában, sminkben. Mi viszont azt szeretjük, ha akkor lép fel először a gyermek, amikor már valamilyen elemet végre tud hajtani, ehhez viszont megfelelő erő- és fizikai állapot szükséges. Nekünk az egészség az első. A Dance csoportba mindenki jöhet, szeretettel várjuk őket, nem kötelező versenyezniük sem. Van olyan szülő, aki csak azért hozza el a kislányát, hogy megtanítsuk bukfencezni, kézen állni, cigánykerekezni, vagyis hogy ügyesebb legyen a tesiórán. Ettől függetlenül mi is kiválogatjuk az ügyesebb gyerekeket, hiszen az eredményesség nálunk is fontos.

- Kezdetben tehát nem kell hozzá semmi sporttudás vagy alkat, hogy valaki elkezdhesse a FitKidet?

Gábor: - Nem. Viszont megvan a kiválasztási módszerünk, amelyet a tornából hoztunk magunkkal. Ilyenkor elbeszélgetünk a szülőkkel, hogy attól, hogy tehetséges, nem biztos, hogy nagy eredményeket fog elérni. Mire gondolok? Aki hajlékonynak születik, óriási előnyben van. Ugyan valameddig tudunk mindenkin lazítani, de annyit nem, amennyi a profi versenyzéshez szükséges. Az erő- és állóképességet fejleszthetjük, kialakíthatunk egy erős vázrendszert, hogy el tudja végezni az ugrásokat, ott viszont megjelenik az a faktor, hogy van-e elég bátorsága ugrani stb. Tehát fontos, hogy milyen alapokkal jönnek a gyerekek, de nem feltétel. Bárki, aki szeretne torna és táncos jelleggel egészséges életmódot folytatni - ahol fontos a tartás, az, hogy kihúzom magam, felemelem a fejem és kicsit bátor leszek -, azoknak ajánljuk a FitKidet. Hiszen a mindennapi életben elengedhetetlen a magabiztos fellépés, amikor egy iskolát, vagy egy munkahelyet pályáznak meg a fiatalok. Az életre is tanítjuk őket.

- Az egy dolog, hogy valaki olyan szinten van, hogy versenyezzen, de ahhoz, hogy kilépjen egy színpadra, emberek elé, nem semmi bátorság kell…

Gábor: - Hogyne! Van is olyan gyerekünk, aki 12 éves koráig mindent tudott, nagyon ügyes volt, és az első komolyabb fellépésén gyakorlat közben lerohant a színpadról, és soha többé nem tudtuk visszavinni. Pedig nálunk nincsen úgynevezett színpad, nincsenek olyan fények, hogy nem lát senkit a közönségből. A fellépési helyszín egy tornacsarnokban van, de mégis ott a zsűri, a lelátón ott ül a sok-sok szülő, 100-200-500 ember, és egyedül kell kiállni, ezt nem mindenki viseli el. Szerencsére ez nagyon ritka. Vannak olyan gyerekek, akik fellépnek, megcsinálják a gyakorlatot, de látszik rajtuk, hogy óvatosak, összehúzzák magukat, nem mernek mosolyogni, nem emelik fel teljesen a karjukat stb. Aztán vannak olyanok, akik teljes mellbedobással csinálják a gyakorlatot, élvezik, hogy a színpadon lehetnek. És itt jön be az előbb említett magabiztosságra nevelés. Hozzáértő táncpedagógusokkal dolgozunk, akik szituációs gyakorlatok segítségével készítik fel a gyerekeket az előadóművészetre. Ez a sportág éppúgy művészet is…!

- Tehát nemcsak sportágat nyújtotok, hanem ez egy nevelési módszer is?

Gábor: - Mint testnevelőtanár mondom, hogy ez alapvetően a sport hatása. Ezért is mondom, hogy mindenkinek mozognia kell, hiszen ez rendszerességet hoz az életébe. A gyerek megtanulja, hogy egy napirendet kell követnie, kötelességei vannak, dolgoznia kell, hiszen feladata, célja van, amit el szeretne érni. Járjon rendszeresen edzésre, a leckét csinálja meg előtte, mert ha ez elmarad, nem tud jönni gyakorolni sem. Azoknak is nagyon fontos, akik nem versenyeznek, csak eljárnak edzésre, csinálják, mert rendszert visz az életükbe. A versenyzők pedig több edzésszámmal, nagyobb intenzitással dolgoznak.

- Egyéni és csapatverseny is a FitKid?

Gábor: - Itt minden van, ezért is annyira jó. Van egyéni versenyszám, amikor valaki önállón mutatja meg, mit tud. A duók mellett a kiscsapatok 3-4, a nagycsapatok 5-6 fősek. Két éve van a Big Free elnevezésű csoport, amiben tizennégy főig is felmehet a létszám.

- Van olyan, hogy valaki több csapatban is versenyez?

Gábor: - Igen. Ha tehetséges - bírja kondícióval és összpontosítással is -, egy versenyen belül is elindulhat bármiben. A nagyon ügyes gyerekek mindenben benne is vannak.  Például a mostani Európa Kupán, Balatonfüreden egy második és egy harmadik helyet szerzett három kislány. Kiscsapatban harmadikak lettek, a nagycsapatban plusz két kislánnyal kiegészülve pedig másodikak. 

Mária: - Inkább az egyéni versenyzés az, ami kőkemény. A szabályok itt a legnehezebbek. Ahhoz, hogy valaki az országos bajnokság első hat helyének valamelyikét megszerezze, nagyon sokat kell dolgoznia.

Gábor: - Vannak óvodás csoportjaink, kezdő csoportjaink, és vannak versenyző, haladó csoportok is, illetve most jutottunk el oda tízévesen, hogy már közelítünk a felnőtt kategóriához. Ovisokból van huszonvalahány fő. Körülbelül 30-35 fő a kezdő, az általános iskola első három osztályába járók tartoznak ide, illetve azok, akik 10-12 évesen érkeztek. Belőlük már általában nem lesz versenyző, hiszen behozhatatlan a hátrány, mégis tudnak fejlődni, gyakorolni. Ha tényleg ügyesek, akkor a Dance-kategóriában versenyezhetnek akár 18 éves korukig, itt országos bajnokság van.  Aztán vannak a versenyzőink, ami 30-40-50 főt jelent. Ezek a számok változnak, mert van, aki abbahagyja, vannak újak, vannak, akik feljönnek, felfejlődnek. A létszámunk 80-110 fő között van. A legtöbben szeptemberben vagyunk és év vége felé csökken a létszámunk.

- Hogyan készülnek a gyerekek?

Gábor: - Amikor kialakítjuk a csapatokat, hasonló adottságú lányokat válogatunk össze, ugyanis az elemeket mindenkinek végre kell tudnia hajtani. Ha a csapatokban egy valaki nem tudja megcsinálni, akkor az egész csapattól kihúzzák azt az elemet, levonják. Tehát megközelítőleg azonos képességűeket állítunk egy csapatba. Kiválasztjuk, milyen elemeket tudnak, ezt megadjuk a koreográfusnak, zenét választanak, és elkezdenek gyakorolni. Minimum heti két edzés van, mert a heti egy tréning az csak gyerekmegőrzés. Az még arra sem jó, amire szánja az ember, hogy a kislány egészségesen mozogjon. Az átlag a heti 3-4 edzés. Négynél többet nem edzünk a héten, mivel nincs több teremidőnk, iskolákhoz vagyunk kötve, a látványsportágak elviszik a tornatermeket.

- Hány FitKid csapat van Magyarországon? Erős a mezőny?

Gábor: - Nagyságrendileg húsz csapat van. Azért erős a mezőny, mert Magyarországról indult a sportág. Mi határoztuk meg a szabályrendszert, mi kezdtük el felépíteni a gyerekeket alulról felfelé.

Mária: - Első helyeken Hódmezővásárhely és Szolnok van, ők már húsz éve a porondon vannak. Mi csak tíz éve. Ők tapasztaltabbak. Nálunk most nőtt fel az a korosztály, akikkel már olyan szinten vagyunk, mint ők, kezdünk pariba kerülni velük.

- Beszéljünk az utánpótlásról… a szavaitokból úgy veszem ki, hogy nincsen hiány belőle?

Gábor: - Egy jó edző mindig hiányról beszél, mert minél több a gyerek, annál többet tudunk halászni…

Mária: - A pályázatoknál sem mindegy, mekkora a létszám. Mi a saját magunk gazdálkodói vagyunk.

Gábor: - Ez egy fontos téma, amit a feleségem felhozott. Nálunk az a legnagyobb probléma, hogy gyakorlatilag a szülők „tartanak el”. Alig van támogatónk, nem úgy, mint a látványsportoknál. A szülő szállítja versenyre a gyereket, ő fizeti a nevezési díjat, a ruhát, a koreográfiát. Kevés pályázaton tudunk indulni, az ott nyert összegekből is többségében szőnyegeket veszünk, ami nagyon drága. Jelenleg a Széna Téri mellett a Bory Jenőben van állandóan egy szőnyegünk, ott a tornaterem nagysága miatt egyszerre három csoporttal tudunk edzeni, de csak heti egyszer, a többi időt elviszik a kosarasok. Egy négyzetméteresek ezek a szőnyegek, akár szállíthatnám is, de az rengeteg időt vesz igénybe. Így a Széna Téri Általános Iskolában - ami a bázisunk - és az Arany János pincerészében tudunk még edzést tartani. Keresünk olyan kihasználatlan, megfelelő méretű helyet - akár raktárt is -, ami fűtött, nem használja senki, amit bérbe lehetne venni, de nem találunk olyat. Oda akár hétvégén is mehetnénk, ez az iskolák esetében nem lehetséges. Viszont egy-egy verseny, Európa Kupa előtt jó lenne többet tréningezni…

- Mi lesz a lányokkal, ha elérik a tizennyolcadik életévüket? Hiszen eddig az életkorig FitKidezhetnek…

Gábor: - A tánc az, ahol tovább tudják a lányok kamatoztatni a tudásukat. A FitKidnél sok táncos elemet és táncot is oktatunk. A tánciskolák is újítottak, bevették repertoárjukba az akrobatikus táncot, így a FitKideseknek nem a hagyományos balettel kell versenyezniük. Itt van már világbajnokunk is Bakonyi Lili személyében, aki velünk kezdte el ezt a sportágat, tavaly vándorolt át a tánchoz. Visszajár hozzánk akrobatika edzésre. Most van egy tizenhatéves kislányunk, aki úgy gondolja, hogy abbahagyja a FitKidet, és szeretné a Lili féle hagyományt folytatni.

- Sokan befejezik a sportolást, ha véget ér a FitKid?

Gábor: - A kamaszkor vízválasztó nálunk. Egyre nagyobb lesz a teher a lányokon az élet minden területén. Ráadásul a mi sportágunk nem megélhetési életforma, mint a focistáké például, innentől kezdve azt az energiát, amit a sportba ölt, másra fordítja. Egy részük csökkenti az edzésszámot, eredményt nem érnek el már versenyen, de legalább mozognak. A tizenhat éves kor vízválasztó.

Mária: - Más részük konditerembe fog járni, vagy személyi edzők, vagy ennek a vonulatnak a dolgozói lesznek: edzők, testnevelők. A mozgás szeretetét megkapják tőlünk, és a mi általunk átadott tudást is kamatoztatni tudják majd az életük során.

Simon Rita

(Cikkünk a Helyi Érték magazinban megjelent írás szerkesztett változata.)