Óvatosan a gyanús e-mailekkel!
Újra csalók élnek vissza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nevével. Hamis elektronikus levélben – adó-visszatérítésre hivatkozva – próbálnak személyes ügyféladatokat megszerezni.
Az illetéktelenek
e-mailjei általában egy hivatkozást tartalmaznak, melyre kattintva a NAV
honlapjára hasonlító, ám eltérő címen található oldal töltődik be, ahol az
ügyfél személyes adatai mellett bankkártyaadatokat is kérnek. A NAV közleményben
hívja fel a figyelmet arra, hogy soha nem kér e-mailen bankszámlára, vagy
bankkártyára vonatkozó bizalmas adatot. A hivatal ügyfélkapun keresztül,
illetve postán, adószámla-kivonaton értesíti az adózókat, ha túlfizetésük van.
A hivatal honlapja a
www.nav.gov.hu címen található. Az internetes cím ellenőrzésével, kiszűrhetőek
a hamis – vélhetően csalók által üzemeltetett, adathalász – honlapok.
Az ilyen típusú
visszaélések az interneten zajló banki ügyintézés térnyerésével egy időben jelentek
meg. Az internetes csalások módszerei és a védekezés eszközei folyamatosan
változnak, ami fokozott felelősséget ró az intézményekre és az ügyfelekre.
A
Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ közleményében a csalások típusait mutatja be:
- Előfordulhat, hogy
a bűnözők e-mailben arra kérnek minket,
hogy kattintsunk az üzenetben szereplő linkre. Ekkor látszólag egy "banki
alkalmazást" nyitunk meg, valójában azonban ártó szándékú szoftvereket,
vírusokat töltünk le a számítógépre. A trójai program észrevétlen települ a
számítógépre, és megszerzi a fontos információkat. Csak a megfelelő vírusvédelem,
tűzfal és kémelhárító képes a kártékony programok behatolását megakadályozni.
- A másik legjellemzőbb
bűncselekmény, az "adathalászat". A csalók, mintha az intézmény
nevében járnának el, különböző eszközökkel ráveszik a gyanútlan
számlatulajdonost, hogy árulja el azonosítóját és jelszavát. Ezekkel aztán
belépnek az ügyfél internetbankjába, és onnan előre megszervezett számlákra
utalják az ügyfél pénzét.
- Szintén gyakran
előfordul, - különösen a már említett „adathalász” szélhámosok esetében - hogy
e-mailek segítségével az ügyfeleket hamis internetbanki oldalakra csalják. Ezek
nagyon hasonlítanak a számlavezető intézmény internetes oldalára, és az ügyfél
- aki itt biztonságban érzi magát - könnyen kiadja titkos adatait. Az ál-banki
oldal valóban bejuttatja őt az igazi internetbankba, így az ügyfél észre sem
veszi, hogy becsapták.
Fontos tudni, hogy a
valós intézményi honlapok esetén a böngésző alsó sávján vagy felső címsorában
szerepel a biztonságos kapcsolat meglétét jelző kis lakat ikon, továbbá az
ilyen oldalak elérésekor és használatakor a normál „http” helyett „https”
védett kapcsolat épül fel az ügyfél gépe és az intézmény webszervere között.
(forrás:
nav.gov.hu, mnb.hu)