2018. október 18.

Óvatosan a gyanús e-mailekkel!


Újra csalók élnek vissza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nevével. Hamis elektronikus levélben – adó-visszatérítésre hivatkozva – próbálnak személyes ügyféladatokat megszerezni.

Az illetéktelenek e-mailjei általában egy hivatkozást tartalmaznak, melyre kattintva a NAV honlapjára hasonlító, ám eltérő címen található oldal töltődik be, ahol az ügyfél személyes adatai mellett bankkártyaadatokat is kérnek. A NAV közleményben hívja fel a figyelmet arra, hogy soha nem kér e-mailen bankszámlára, vagy bankkártyára vonatkozó bizalmas adatot. A hivatal ügyfélkapun keresztül, illetve postán, adószámla-kivonaton értesíti az adózókat, ha túlfizetésük van.

 


 

A hivatal honlapja a www.nav.gov.hu címen található. Az internetes cím ellenőrzésével, kiszűrhetőek a hamis – vélhetően csalók által üzemeltetett, adathalász – honlapok.

 

Az ilyen típusú visszaélések az interneten zajló banki ügyintézés térnyerésével egy időben jelentek meg. Az internetes csalások módszerei és a védekezés eszközei folyamatosan változnak, ami fokozott felelősséget ró az intézményekre és az ügyfelekre.

 


 

A Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ közleményében a csalások típusait mutatja be:

 

- Előfordulhat, hogy a bűnözők e-mailben arra kérnek minket, hogy kattintsunk az üzenetben szereplő linkre. Ekkor látszólag egy "banki alkalmazást" nyitunk meg, valójában azonban ártó szándékú szoftvereket, vírusokat töltünk le a számítógépre. A trójai program észrevétlen települ a számítógépre, és megszerzi a fontos információkat. Csak a megfelelő vírusvédelem, tűzfal és kémelhárító képes a kártékony programok behatolását megakadályozni.

 

- A másik legjellemzőbb bűncselekmény, az "adathalászat". A csalók, mintha az intézmény nevében járnának el, különböző eszközökkel ráveszik a gyanútlan számlatulajdonost, hogy árulja el azonosítóját és jelszavát. Ezekkel aztán belépnek az ügyfél internetbankjába, és onnan előre megszervezett számlákra utalják az ügyfél pénzét.

 

- Szintén gyakran előfordul, - különösen a már említett „adathalász” szélhámosok esetében - hogy e-mailek segítségével az ügyfeleket hamis internetbanki oldalakra csalják. Ezek nagyon hasonlítanak a számlavezető intézmény internetes oldalára, és az ügyfél - aki itt biztonságban érzi magát - könnyen kiadja titkos adatait. Az ál-banki oldal valóban bejuttatja őt az igazi internetbankba, így az ügyfél észre sem veszi, hogy becsapták.

 


 

Fontos tudni, hogy a valós intézményi honlapok esetén a böngésző alsó sávján vagy felső címsorában szerepel a biztonságos kapcsolat meglétét jelző kis lakat ikon, továbbá az ilyen oldalak elérésekor és használatakor a normál „http” helyett „https” védett kapcsolat épül fel az ügyfél gépe és az intézmény webszervere között.

 

(forrás: nav.gov.hu, mnb.hu)





LEGFRISSEBB VIDEÓK

Az atomkor hajnala


„Az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülöníttetik…”


A Saint-Antoine kapu pusztulása