2019. február 7.

„In varietate concordia”


Vagyis: „Egység a sokféleségben”. Ez az Európai Unió, a jelenleg huszonnyolc európai tagállam gazdasági és politikai egyesülésből létrejött szervezet jelmondata. A regionális integráció iránt elkötelezett szervezet 1993. november 1-jével jött létre az 1992. február 7-én aláírt Maastrichti szerződéssel, az Európai Gazdasági Közösség tizenkét tagországából.

Az Európai Unió nem egy állam, így állampolgárai, illetve fővárosa sem lehet. Az EU elődjének is tekinthető 1951-ben alakult Európai Szén -és Acélközösség intézményeinek az alapító 6 ország (Benelux államok, NSZK, Franciaország, Olaszország) megegyezése szerint és egymás között kialkudott kompromisszum eredményeként lett Brüsszel az Európai Unió intézményeinek székhelye. Az Európai Parlament elődjének tekinthető Közgyűlés székhelye Strasbourg lett. A történelem során kialakult ellentétek és szövetségek miatt is olyan megoldáshoz akartak jutni az alapító országok akkori vezetői, hogy a későbbiek folyamán ebből ne legyen konfliktus. Ezen kívül számos uniós ügynökség székhelye található más uniós tagállamban.

 


 

Az EU egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és tőke szabad áramlását. Közös politikát folytat a kereskedelem, mezőgazdaság, halászat, valamint a regionális fejlesztés területén. 19 tagállamban közös fizetőeszközt is bevezettek, az eurót; ezek az országok alkotják az eurózónát. Az EU egy korlátozott külpolitikai szerepre is szert tett; képviselete van a Kereskedelmi Világszervezetnél, a G8-nál, a G20-nál és az ENSZ-nél. Igazságügyi és belügyi területen is alkot szabályokat, beleértve a schengeni övezetet alkotó tagállamok között a határőrizet felszámolását.

Nemzetközi szervezetként az unió működésében a nemzetekfölöttiség és a kormányköziség jegyei keverednek. A döntéseket egyes területeken a tagállamok közötti tárgyalások alapján hozzák, míg más területek független, nemzetek feletti intézmények felelősségi körébe tartoznak, ahol nem szükséges a tagállamok teljes egyetértése. Az EU fontos intézményei és szervei között található az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Tanács, az Európai Bíróság és az Európai Központi Bank. Az Európai Parlament tagjait öt évre választják a tagállamok állampolgárai, akik egyben európai uniós polgárok is.

 


 

Az Európai Unió gyökerei a hat állam által 1951-ben létrehozott Európai Szén- és Acélközösségig, illetve az 1957-es Római szerződésig nyúlnak vissza. Azóta területileg jelentősen kibővült, és intézményeinek hatáskörét is fokozatosan kiterjesztették. Magyarország 2004. május 1-jén vált az Unió tagjává.

A második világháborút követően az európai egység gondolata nagyon népszerű volt. Nyugat-Európában a közvélemény és a politikusok nagy része ebben látta egy következő világégés megakadályozásának lehetőségét, leginkább az elmúlt századokban periodikusan ismétlődő német-francia összecsapások lehetőségének kiküszöbölését. Az európai népek egyesítésében annak eszközét is látták, hogy az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió növekvő befolyásával szemben Európa visszanyerheti nemzetközi szerepét. Ebbe az irányba az egyik konkrét lépés az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása volt, amelyre visszafogott céljai (tagállamai addig állami irányítású szén- és acéliparának közös irányítás alá rendelése) mellett Európa egyesítésének első lépéseként tekintettek. A Közösség kezdeményezői és támogatói között volt Jean Monnet, Konrad Adenauer, Robert Schuman, Paul Henri Spaak és Alcide de Gasperi. Az 1951. április 18-i párizsi szerződést aláíró alapító tagjai Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Nyugat-Németország és Olaszország.

 


 

1957-ben ez a hat ország aláírta a római szerződést, amely kibővítette az Európai Szén- és Acélközösség keretében zajló együttműködést, és megalapította az Európai Gazdasági Közösséget, valamint az Európai Atomenergia Közösséget az atomenergia fejlesztésében való együttműködésre. 1965-ben elfogadták az egyesülési szerződést, amely 1967 júliusában összevonta az ESZAK, az EGK és az Euratom addig párhuzamosan működő intézményeit, amelyeket együtt az Európai Közösségek névvel illettek, viszont a szerződéssel csak az intézményeket vonták össze, önálló jogalanyiságukat a szervezetek megőrizték.

1973-ban a Közösségeket kibővítették Dánia, Írország és az Egyesült Királyság csatlakozásával. Norvégia is tárgyalásokat folytatott az egyidejű csatlakozásról, de a lakosság népszavazáson elutasította a tagságot. 1979-ben megtartották az első közvetlen, demokratikus választásokat az Európai Parlamentbe. Görögország 1981-ben, Spanyolország és Portugália pedig 1986-ban csatlakozott. 1985-ben aláírták a Schengeni egyezményt, amely lehetővé tette az útlevélvizsgálat nélküli határátlépést a legtöbb tagállam és néhány nem-tagállam között. Továbbá 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként, és ebben az évben írták alá az Egységes Európai Okmányt is.

 


 

1990-ben, a vasfüggöny lebontása után a korábbi Kelet-Németország a Közösségek tagja lett az újjáegyesített Németország részeként. Mivel a kelet-közép-európai bővítés is napirendre került, megállapították a tagjelöltek által teljesítendő koppenhágai kritériumokat. Az Európai Unió hivatalosan a maastrichti szerződés 1993. november 1-jei hatályba lépésével jött létre. 1995-ben Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozott az újonnan létrehozott unióhoz. 2002-ben 12 tagállamban a nemzeti fizetőeszközöket felváltotta az euró, és azóta az eurózóna 18 országra bővült, legutóbb Lettország, 2014. január 1-jei csatlakozásával.

2004. május 1-jén került sor az EU történetének eddigi legnagyobb bővítésére, amikor Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia belépett az unióba, amelynek így 25 tagállama lett. 2007. január 1-jén Románia és Bulgária lettek az unió tagjai, Szlovénia pedig bevezette az eurót. Ugyanazon év decemberében az európai vezetők aláírták a lisszaboni szerződést, amely a francia és holland választók szavazatain elbukott Európai Alkotmányt volt hivatott felváltani. A szerződés sorsa is bizonytalanná vált a 2008. júniusi ír népszavazási kudarc után, de a 2009. október 2-i megismételt szavazáson a választók kétharmada támogatta a szerződést, és miután utolsóként Csehország is ratifikálta a szerződést, elhárultak az akadályok az életbe lépése elől. 2009. július 23-án Izland benyújtotta hivatalos tagfelvételi kérelmét, de 2015 márciusában visszavonta. 2013. július 1-jén Horvátország is csatlakozott az Unióhoz.

 


 

2016. június 23-án az Egyesült Királyság népszavazás útján a kilépés („Brexit”) mellett döntött. Ennek hatására David Cameron brit miniszterelnök másnap lemondott. Jelenleg ott tartunk, hogy idén március végén a britek – egyelőre tisztázatlan feltételekkel – valószínűleg tényleg elhagyják az EU-t.

De ez már egy másik történet…

 

(forrás: Wikipedia)



LEGFRISSEBB VIDEÓK

Nem körülöttünk forog a világmindenség


Lábadozik a parlagi sas


„Csókunkból is dalok születtek, és a dalokból új csókos csodák…”