2019. április 12.

„A tudomány története a tévedések története…”


1934 . április 12-én éhány mosómedvepárt engedtek szabadon egy német erdőben, „a Birodalom faunáját gazdagítandó”. Mint utóbb kiderült: a mosómedvék meglehetősen invazív társaságnak tekinthetők, ráadásul a jelek szerint elég jól is érezték magukat a környéken, mivel számuk mára meghaladja a félmilliót. A jeles esemény emlékére következzék most néhány további tudományos tévedés – enyhén szólva a teljesség igénye nélkül…

„- És így győződtek meg róla, uram, hogy a Föld banán alakú.

- Bámulatos, hol tart már a tudomány. Mondd csak el még egyszer, hogy lehet birkavesével földrengést megelőzni?”

(Gyalog galopp)

 

1./ Az ókori görögök már felismerték, hogy a Föld gömb alakú (Eratoszthenésznek még a méretét is sikerült megbecsülnie); ez a nézet volt általánosan elfogadott a keresztények között is. A közismert legenda tehát, miszerint Kolumbusz kritikusai azt gondolták, hogy le fog zuhanni a Föld pereméről, valójában 19. századi kitaláció. A felvilágosodás találta ki az egészet, így akarván bizonyítani, mennyire sötét volt a középkor – legalábbis Reinhard Krüger, a stuttgarti egyetem professzora szerint, aki állítja: a kereskedők és tudósok már vagy kétezer éve tisztában voltak azzal, hogy a Föld gömbölyű.

 


 

2./ Az ókori görögök és egyiptomiak is azt hitték, hogy a fogfájást a fogférgek okozzák, ez a hit Európában a 19. századig elterjedt volt.

 

3./ Sokáig tartotta magát az a tévedés is, hogy a Föld az univerzum középpontja, pedig Arisztarchosz volt az első olyan tudós, aki Athénban már 2000 évvel Galileo Galilei előtt azt tanította, hogy a Föld a Nap körül kering, és saját tengelye körül forog – maga a Nap pedig nem istenség, hanem csak egy izzó kőgolyó. E tanáért, aminek előfutára a csaknem száz évvel korábban élt pontoszi Hérakleidész volt, Kleanthész istentelenséggel vádolta, ezért el kellett menekülnie a városból.

 

4./ Kisebb súlyú, és későbbi példa, de annál kínosabb: miután egy svájci pszichológus téves adatokat közölt a spenót vastartalmáról az európai gyerekek generációi voltak kénytelenek spenótot enni, pedig a kakaóban több a vas…

 


 

5./ Simon Newcomb, még a Wright testvérek sikeres repülési kísérlete előtt néhány héttel is azt hangoztatta, hogy a levegőnél nehezebb szerkezettel való repülés lehetetlen.

 

6./ Rutherford, az atommag átalakulás vizsgálatának legjelentősebb megalapozója, élete végéig (két évvel a maghasadás felismerése előtt is) úgy vélte, hogy a magenergia soha sem lesz hasznosítható.

 

7./ A Science amerikai magazin 2005-ös felmérése szerint az Egyesült Államokban az emberek hatvan százaléka nem biztos abban, hogy az embert a természetes szelekció alakította ki, míg Bulgáriában az emberek fele, Magyarországon pedig a harmada bizonytalan ebben.

 

8./ Linus Pauling, a kémiája egyik legnagyobb hatású alakja, a C-vitaminban először az influenza, majd a rák gyógyszerét vélte megtalálni. Az alapos klinikai vizsgálatok egyik hatást sem igazolták, de ez a gondolat még a mai napig felbukkan időnként.

 

9./ Amikor Bonaparte Napóleon tudomást szerzett az amerikai Robert Fulton által tervezett gőzhajóról, és tanácsadói úgy vélték, ez a találmány segítheti a tengeri hadviselést, Napóleon a következőképpen reagált: „Hogy képzelheti bárki, hogy egy hajó csak azért, mert máglyát gyújtanak a fedélzete alatt, a széllel és a hullámokkal szemben képes lesz előre haladni?” A folytatás közismert...

 


 

10./ Lord Kelvin korának egyik legkiemelkedőbb fizikusa volt. Az ő nevéhez fűződik az abszolút nulla fok fogalmának megalkotása és bevezetése. A hőtan, az elektromosság és a mágnesesség professzoraként azonban mindvégig rendkívül elutasító volt a testen is áthatoló sugárzás tekintetében. „Be fog bizonyosodni, hogy a röntgensugár nem több, mint kitaláció” – mondta. Ehhez képest 1901-ben Röntgen felfedezése Nobel-díjat ért. Érdemei elismerése mellett ne feledkezzünk meg Kelvin másik kolosszális tévedéséről sem: „a levegőnél nehezebb tárgyak sohasem fognak repülni”.

 


 

11./ 1946-ban, nem sokkal a második világháború után Hollywood egyik legtekintélyesebb filmguruja, Darryl F. Zanuck, a 20th Century Fox elnöke kijelentette: „a televíziókészülék hat hónapnál tovább nem lesz képes megtartani a piacát. Az emberek hamar beleunnak majd, hogy éjszakánként egy pozdorjalemezből készült dobozt bámuljanak.” A Toshiba óriáscég vezetője 1955-ben pedig ezt találta mondani: „Japán túl szegény ahhoz, hogy lakói olyan luxust engedhessenek meg maguknak, mint a televízió”.

 

12./ Dick Rowe, a Decca Records producere 1962-ben úgy vélte: „a gitárzene hamarosan kimegy a divatból”. 1963-ban jött a Beatles…

 


 

13./ Bill Gates tévedését – „640 kilobájt mindenki számára elég lesz” – sokszor idézték már, de azt kevesen tudják, hogy Neumann János, a számítógép atyja 1939-ben úgy vélte: „a számítástechnika elérte fejlődése határait”. Meggyőződésével nem volt egyedül. Thomas Watson, az IBM egyik vezetője 1943-ban ezt hangoztatta: „a virágzó világpiacon akár öt komputerre is lehet kereslet”.

 

14./ Sir William Preece, a brit postahivatal, aki 1876-ban kijelentette: „lehet, hogy az amerikaiaknak szükségük van telefonra, de nekünk biztosan nincs. Bővében vagyunk a futároknak.”

 


 

15./ És ha már technika: Robert Metcalf, a komputertudományok doktora 1995-ben ezt mondta: „az internet egy héten belül összeomlik”. Becsületére legyen mondva: hogy két évvel később egy konferencián a tévedését tartalmazó cikket leturmixolta, majd megitta...

 

(forrás: Wikipedia, vilagtudomany.hu)



LEGFRISSEBB VIDEÓK

Kalandozások Fejér megyében - Adony


Csak egy kis kóstoló a nyárból


Parlagfű: fontos változás a jogszabályban