Kötelező, de jól felfogott érdekünk is a beporzó rovarok védelme
Ahhoz, hogy a virágokból termés legyen, gyümölcsöseink nagy részénél beporzó rovarokra van szükség, akiknek egészségéért felelősek vagyunk. A Nébih összegyűjtötte azokat a növényvédelmi előírásokat, amelyek betartásával a növényvédő szeres kezelés beporzókra jelentett kockázata minimálisra csökkenthető.
A méhek a virágokból nektárt gyűjtenek, amiből mézet készítenek a méhész hasznára és a fogyasztók örömére. A gyűjtött pollen pedig fontos fehérjeforrás a méhek életében és táplálkozásában. Ebben az együttélésben mindenki nyer, de csak akkor, ha – a szabályokat betartva – odafigyelünk egymásra. Virágzás idején is előfordulhat olyan növényvédelmi helyzet, ami azonnali beavatkozást igényel. Ilyenkor azonban tekintettel kell lenni a beporzó rovarokra (köztük a vadon élőkre is), akiknek védelme nem csak jogszabályi kötelezettség, hanem saját jól felfogott érdekünk is.
A méhek védelmével kapcsolatos növényvédelmi jogszabályok, előírások betartásával a növényvédő szeres kezelés beporzókra jelentett kockázata minimálisra csökkenthető.
Lássuk ezeket az előírásokat:
1. A méhek által látogatott területeken a
méhekre kifejezetten veszélyes vagy kockázatos besorolású növényvédő szert
felhasználni TILOS! E területek közé nem csak a virágzó kultúrnövények
tartoznak, hanem mindegyik, amit a méhek valamilyen okból látogatnak. Utóbbi
esetek között említhetjük például a virágzó gyomnövények vagy szegélynövények
jelenlétét, a levéltetvek által kiválasztott mézharmat megjelenését, vagy akár
azt is, ha a tábla a méhek vonulási útjába esik.
2. A méhekre mérsékelten veszélyes növényvédő szereket az úgynevezett méhkímélő technológiával lehet kijuttatni. A köznyelvben ez „esti permetezés” vagy „éjszakai permetezés” néven terjedt el. A pontos megfogalmazás: a méhek napi aktív repülésének befejezését követően, leghamarabb a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdve és 23 óráig befejezve a permetezést. Ezzel a technológiával azonban a méhekre mérsékelten veszélyes készítmények közül is csak azokat lehet felhasználni, amelyeknek az engedélyokirata erre kifejezetten engedélyt ad. A méhekre nem jelölésköteles készítményekkel egyéb korlátozás nélkül végezhetik a kezeléseket a termelők.
3. Napjainkban a növényvédő szerek
kombinációban történő kijuttatása esetén egyre gyakrabban felmerül az együttes
hatás kérdése. Két vagy több készítmény együttes alkalmazásával ugyanis a
kifejtett hatás nem biztos, hogy összeadódik. Ismert a szinergizmus (egymást
felerősítő hatás) jelensége, ahol az egyik hatóanyag a másik hatását
jelentősen, akár sokszorosára emeli. Ilyen szinergista hatást mutatnak például
a külön-külön méhekre nem jelölésköteles acetamiprid és tebukonazol
hatóanyagok, vagy a tiakloprid és tebukonazol hatóanyagok. Bár külön-külön ezek
méhekre nem veszélyesek, tankkeverékben történő kijuttatásuk esetén azonban be
kell tartani a méhkímélő technológiát (esti permetezés).
4. Szintén gyakran felmerül a települési
jegyzőhöz való bejelentési kötelezettség kérdése. Általánosságban elmondható,
hogy a bejelentési kötelezettség megszűnt, ugyanis a mögötte rejlő kockázatos
technológiát mára már kivezették a gyakorlatból.
Fontos: a méhkockázati monitoring program segítségével ellenőrzik, hogy a termelők betartották-e az előírásokat. Ha a szakemberek szabálytalanságot tárnak fel, eljárást indítanak a technológiai előírásokat megszegő termelővel szemben.
(Forrás: portal.nebih.gov.hu)