2019. július 4.

Ehető, egészséges, mégis a kukában végzi


A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal legfrissebb kutatási eredményei szerint Magyarországon fejenként, csaknem 6 kilogramm zöldséget és gyümölcsöt dobunk ki évente. Ennek egy részét pusztán azért, mert az étel „nem tökéletes”, a szállításból, esetleg a tárolásból fakadóan esztétikai hibás.



Ezen a felesleges pazarláson szeretne csökkenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal napokban indult új, szemléletformáló kampánya, a „Vegyél számba!” A kampány hármas célt kíván elérni: felhívni a vásárlók figyelmét arra, hogy nem csak a legfrissebb, legszabályosabb, zöldség, gyümölcs tápláló; a fogyaszthatósági idő meghosszabbítható a megfelelő élelmiszerbolti, illetve otthoni tárolással ; illetve, érdemes hazai termékeket vásárolni, mert azok garantáltan frissebbek.



 

Attól, hogy másmilyen, még nem lesz rosszabb!

 

Sokan elfordulnak a szokatlan alakú zöldségektől, gyümölcsöktől, amik sokszor kisebbek vagy nagyobbak, olykor különös, szokatlan alakúak, így nem felelnek meg az előírásnak vagy a fogyasztói elvárásoknak. Ezek a termények azonban csak másmilyenek, de nem feltétlenül rosszabbak!



 

Ha jól tárolod, tovább élvezheted

 

Bizonyos gyümölcsök, zöldségek érési folyamata a betakarítás után is folytatódik, azaz a szállítás és tárolás során is tovább érnek. Épp ezért vásárláskor figyelembe kell venni, hogy mikor szeretnénk felhasználni. Jó tudni, hogy a friss gyümölcs és zöldség esetében az érési folyamat a legtöbbször lassítható a hűtőben való tárolással. A félbevágott, feldarabolt terményeknél pedig kiemelten fontos a hűtés, hisz feldolgozott állapotban felgyorsulnak a romlási folyamatok.

Tudta-e például, hogy a sárgarépa a hűtőben fagyási sérülést szenvedhet? Vagy azt, hogy a banán hamarabb barnul a hűtőszekrényben? Esetleg azt, hogy a szilva gyorsabban érik, ha a banán társaságába kerül? Ezek a körülmények mind befolyásolják a fogyaszthatóság időt, éppen úgy, ahogy a termék szállítása is.



 

Előnyben a hazai

 

A hazai, helyi termékek frissebbek, mint a távoli országokból hazánkba utaztatott zöldségek-gyümölcsök. A szállítási távolság növekedésével a szén-dioxid kibocsátás jelentősen nőhet és nagyobb a termékek hűtésére fordítandó energiaszükséglet is. Egy tanulmány például kimutatta, hogy a helyi termesztésű almák előállításához, szállításához 87%-kal kevesebb szén-dioxid-kibocsátás köthető, mint a külföldről behozott almákéhoz. Emellett minél messzebbről szállítják a termékeket, annál nagyobb eséllyel nyomódnak és sérülnek meg útközben, amely élelmiszerhulladékok keletkezéséhez vezethet.

 

(forrás: nebih.gov.hu)



LEGFRISSEBB VIDEÓK

Tömeghisztéria Salemben


Veszélyes a „mindenre jó” MMS


„Eleven kincse még a nyárnak…”