Ma lenne 190 éves Jules Gabriel Verne francia író, egyben a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja – már persze csak akkor, ha a tudomány olyan lenne, amilyennek ő elképzelte. Mai tudásunk szerint ugyanis az emberi életkor végső határa jóval alacsonyabb - ezzel eddig nem tudott mit kezdeni az emberiség. Mármint az az emberiség, amely pedig nem halad rosszul a technikai fejlődés terén: a Verne könyveiben említett száznyolc terv és találmány döntő többségét például mára már megvalósították.

Verne családjának ősei Franciaországba települt skótok voltak. Apja önmagához hasonlóan jogi pályára szánta, de Jules nem érdeklődött az ügyvédi pálya iránt, és bár elvégezte a jogot, soha nem praktizált. Szerette a kalandokat, és a „fény városában”, Párizsban szeretett volna élni akkor is, amikor apja megfenyegette, megvonja tőle az anyagi támogatást. Szívesebben foglalkozott a természettudományokkal és ezeknek eredménye volt, hogy írói tehetségét, ezáltal egy egészen új irányt teremtve, a természettudományoknak regényalakban való népszerűsítésére használta.

Eleinte sokat nélkülözött, és mindenféle munkát elvállalt, a maradék idejében pedig színműveket és operaszövegeket is írt, kevés sikerrel. Dumas azonban biztatta, s ez sokat jelentett Verne számára.

Első komolyabb sikerét az Öt hét léghajón című művel érte el, amely 1862 karácsonyára jelent meg, s ennek révén anyagilag is rendbe jött. Kiadója, Jules-Pierre Hetzel azonnal húsz évre szóló szerződést kötött vele. Egyre-másra megjelent regényei óriási sikert arattak otthon és külföldön egyaránt. Megteremtette az anyagi biztonságot családja számára, s most már nem kellett mással foglalkoznia, csak az írással.

Regényalakban és a nagyközönségnek írva, szó sem lehetett száraz tudományosságról vagy szigorú tárgyilagosságról, hanem gyakran eleresztve fantáziáját, olyan merész eszméknek adott kifejezést, melyeket a komoly tudomány csak kiindulópontjukat tekintve helyeselhetett, de végeredményükben nem. Az mindenesetre hervadhatatlan érdeme, hogy érdekes leírásával laikusok és különösen a felserdülő ifjúság számára a természettudományokat vonzóvá tette. A legkalandosabb, de amennyire lehet, természettani törvények alapján indokolt módon viszi hőseit utazásaikra, hol a Föld körül, hol a tenger mélyére, hol megmászhatatlan hegyek csúcsára, de a cél mindenütt az olvasó ismeretének bővítése. Verne szándéka mellesleg az is volt, hogy a tudományos körök érdeklődését felkeltse bizonyos még meg nem oldott problémák iránt.

Regényei témáját sokszor az életből merítette, csak tovább gondolta a felfedezések, találmányok életét, így született meg az ő segítségével a modern tudományos-fantasztikus irodalom. Legtöbbször a valóság és képzelet határán egyensúlyoz, de vannak a valóság határát jelentősen átlépő művei is.

Életművének a csúcsa talán a nagy-trilógia (Nemo kapitány, Grant kapitány gyermekei, A rejtelmes sziget) amelyek a legjobban kidolgozottak. Népszerű még a 80 nap alatt a Föld körül, az Utazás a Föld középpontja felé, a Sztrogof Mihály vagy az Utazás a Holdba is. Sokan ajánlják a kamaszkorú diákoknak A tizenöt éves kapitányt és a Kétévi vakációt.

A magyarokat is kedvelő, de Magyarországon sohasem járt író hazánkhoz kapcsolódó művei: a Sándor Mátyás, A dunai hajós, a Várkastély a Kárpátokban (Kolcvár) és a Storitz Vilmos titka, amelyek közül vitathatatlanul az első két mű a legnépszerűbb. Ezekben is a szabadságjogokért harcoló hősöket mutatja be, ahogyan életében is harcolt a gyarmatosítás, a rabszolgaság ellen.

Már életében sokan csodálták, de ugyanakkor voltak, akik fanyalogtak a regényei láttán, értéktelennek tartották műveit. A nagyközönség és írótársai nagyobb része azonban elfogadta, szerette s várta az egyre újabb és újabb műveket. Kortársai közül Zola, Balzac, Gorkij, Edmondo De Amicis, a két Dumas vagy George Sand elismerte tehetségét. Tisztelői közé tartozott Mengyelejev, Gábor Dénes, Szilárd Leó vagy Teller Ede, de megemlíthetjük XIII. Leó pápát is, aki magánkihallgatáson fogadta.

Művei hatása a magyar irodalomban is érződik, hiszen Jókainak nem egy műve stílusában hasonlít a Verne-művekre, s ezt Jókai nem is tagadta. Karinthy Frigyes szintén szerette, amit az Így írtok tiben található Verne-utánzat mutat a legjobban.

Műveiből közel 200 filmfeldolgozás készült, amelyek között éppúgy találhatóak néhány perces némafilmek, mint százmillió dolláros szuperprodukciók.

Az UNESCO nyilvántartása szerint évtizedek óta a legtöbbet fordított szerzők közé tartozik, művei már 148 nyelven jelentek meg.

„Minden, amit kitalálok, minden, amit elképzelek, a valóság alatt marad, mert eljön majd a pillanat, amikor a tudomány alkotásai túltesznek a képzelet szüleményein.”

(Jules Verne)

(forrás: Wikipedia)