2019. június 12.

„A nemzetközi helyzet egyre fokozódik…”


Elkészülte után - bár a Rákosi-rendszerről szól - azonnal betiltották, a Szirmai István 1969 szeptemberi halálát követően pozícióba került Aczél György utasítására. Tíz évig dobozban volt, aztán, 1981-ben még a XXIV. cannes-i filmfesztiválon is szerepelt. Idén előkerült egy cenzúrázatlan kópiája, így most ebben a változatban került újra a mozikba Bacsó Péter legendás vígjátéka, A tanú.



A tanú évek alatt kultuszfilmmé érett. A hazai első legális vetítések egyike az 1977-es Bacsó-vígjátékszemle keretében zajlott, a József körút 63. szám alatti Bányász moziban. 1979. június 6-ától a Nagymező utcai Tinódiban vetítették, hónapokig. A mozifilm a Mafilm gyártásában készült, a MOKÉP forgalmazásában jelent meg.

1980-ban könyv formájában is megjelent, 2012-ben pedig bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé. Folytatása 1994-ben készült el Megint tanú címmel, ám a kultuszfilmmé lett első rész sikerét már nem érte el.

A filmet digitálisan felújították- ezt a verziót 2018-ban mutatták be. 2019-ben előkerült eredeti, cenzúrázatlan változata, amit digitálisan felújítva a 2019-es cannes-i fesztiválon mutattak be, ezt követően került a magyar mozikba.

 


 

A film cselekménye

Pelikán József hithű kommunista, aki végigharcolta elvbarátaival a vészterhes éveket. Most, győzelmük után, a személyi kultusz idején, gátőrként is elkötelezett munkát végez. Lecsap az orvhorgászra, akiről kiderül, régi barátja és harcostársa, Dániel Zoltán, aki jelenleg miniszter. Épp ez a kedves barát buktatja le akaratán kívül, amikor feketevágás miatt megjelenik a hatóság. Pelikán börtönbe kerül, ahonnan egyre magasabb beosztásba helyezik. Ő lesz a vidámpark, az uszoda, majd később egy narancstermelő gazdaság igazgatója. Természetesen mindez nem ajándék. Virág elvtárs minden alkalommal hangsúlyozza, hogy egyszer még kérnek Pelikántól valamit. És ez az egyszer el is érkezik, amikor Dániel Zoltánt koholt vádakkal letartóztatják…

 


 

Szereplők

Bacsó Péter – Kállai Ferencen és Őze Lajoson kívül – kiváló, de kevésbé ismert színészekkel és amatőr szereplőkkel dolgozott. Több művész, többek között Kátay Endre és Velenczey István neve hiányzik a listáról.

Fábri Zoltán filmrendező iskolázott színész is volt. A legendás színházcsináló Both Béla ekkor éppen a Nemzeti Színházat igazgatta, sikeresen lavírozva Marton Endre és Major Tamás között. Vámos László a Madách Színház máshol is sokat foglalkoztatott rendezője volt. Az ország első színházában játszott Velenczey István és a filmen is sokat foglalkoztatott Horváth József. Rátonyi Róbert kevés filmszerepeinek egyikét játszhatta el.

Bánó Pál, Pálffy György és Fehér Tibor a felvétel idején a Miskolci Nemzeti Színháznál volt szerződésben. Kézdy György Pécsett, Iványi József és Novák István Debrecenben működött. Bicskey Károly „száműzetésének” aktuális állomása Veszprém volt. Kátay Endre Szegeden, Mezey Lajos Kecskeméten, Tándor Lajos – vidéki évek után – a Thália Színházban volt szerződésben. Szintén Pesten, a Madách Színházban játszott (zömmel epizódszerepeket) Rákosi Mária. Bálint György több pesti és vidéki szerződés után, akkor a győri társulat tagja volt.

A főiskolásokat a későbbi kecskeméti színész, majd rádióbemondó Korbuly Péter, valamint Monori Lili és Sipeki Tibor képviselte. Főiskolás nemzedékek tanára, mentora volt Versényi Ida. Kétméteres magassága miatt ritkán kapott-vállalt szerepet. A statiszta Metzradt Georgette beszédtanárként Bacsó más filmjeiben is szerepet kapott. Pecsenyke József grafikusként kereste kenyerét. A pukkantó kisfiút, ifj. Németh Istvánt a rendező a bérházukban találta, s vitte magával a filmgyárba.

 


 

Érdekességek

A film zenéjét a jeles jazz-zenész, zongorista és zeneszerző Vukán György írta – ez volt a debütálása a filmzenék terén.

Egy kivágott jelenetben Pelikán súlyos kételyei miatt meglátogatta Dániel Zoltánt a börtönben, azonban Dánielt addigra már megtörték.

Az egyik ávósnak be volt kötve forgatás közben a szeme, de ez nem a forgatókönyv része volt, csak véletlenül forgatás közben megsérült.

Bástya elvtárs figurája a személyi kultusszal övezett második idol, a korabeli honvédelmi miniszter, Farkas Mihály hadseregtábornok alakja, Both Béla első filmszerepe.

Az egyik jelenetben ruhaipari szakértelmét is megcsillantó Virág elvtárs, a szabósegédből ÁVH-vezérré emelkedett Péter Gábor megtestesítője (Pelikán József öltönyéhez fűz megjegyzéseket). Ám ez nem igazán érthető utalás, mert a filmben Virág elvtárs hobbija az órásmesterség – a szabó szakma említése túl túl direkt lett volna, ezt a kultúrpolitikai vezetés nem engedélyezte. Azonban az 1980-ban közreadott Bacsó Péter-féle kisregényben az éjszakai kihallgatást megelőzően Virág elvtárs már nem órákkal bíbelődik, hanem varrógépen ügyködik.

Dániel Zoltán alakja utalás Rajk Lászlóra is. A modell azonban a Horthy, Rákosi és Kádár idejében is bebörtönzött Újhelyi Szilárd – a forgatás időpontjában a rendező filmgyári főnöke – volt.

Az állami ítélet-végrehajtó, doktor Kotász neve egy labdarúgótól származik.

A film forgatását egy ízben leállították. A folytatás engedélyezésekor Rényi Pétert bízták meg ideológiai-konzultánsi feladattal. Javaslatára-kérésére került be a filmbe Csetneky, a kisnyilas karaktere. Ezzel a rendező azonosulni tudott. Más, ilyen módon bekerült jelenetnek nem örült túlságosan.

Az Elvtárs, a csákányt jó mélyre vágd című „álcázó” kánon az ötvenes évek egyik legnépszerűbb indulója volt. Szövegét Bacsó Péter írta, egy Makk Károllyal közösen készített főiskolai filmbe. A filmet az ÁVH zsákba tette és elvitte, csak néhány standfotó maradt meg belőle.

 


 

Azért a Csárdáskirálynő című operettet választották a filmbe, mert ez volt Rákosi kedvence. A rendező szerette volna Rátonyi mellett Honthy Hannát is szerepeltetni.

Az összes börtönjelenetet egy gyártelepen forgatták.

A film egyik humoros jelenete a Budapesti Vidám Parkban játszódott, ahol az igazgatóvá avanzsált Pelikán túlzott ügybuzgalomból a „Szocialista Szellem Vasútjává” építtette át az addigi Szellemvasutat. A jelenetet a Vidám Park Viharvasútjában forgatták.

Ugyancsak a vidámparkos jelenetnél látható a főbejárat feletti „Angolpark” felirat, amit az államosítás utáni Vidámpark szövegű, vastraverzekre szerelt fénycsőfeliratot eltakarva drótoztak föl, nagy meglepetést keltve a forgatásról mit sem sejtő járókelőkben (a filmen aztán az elé kötötték fel a hevenyészett, betűnként más színű Vidám feliratot). A cselekmény szerint maga Pelikán találta ki Angol Park helyett a Vidám Park nevet, hogy ezzel is mérjünk csapást az angol imperialistákra.

Egy évvel a Tanú után készült el Kállai Ferenc újabb filmje, az Én vagyok Jeromos. Ebben egy Pelikánhoz hasonlóan egyenes és becsületes, de kissé naiv vidéki körzeti orvost alakít, akinek a Duna a telkén húzódó gátjával, valamint a gátakat fenntartó vállalattal gyűlik meg a baja (Pelikán is gátőr volt). A gúnyosan rendszerkritikus filmet ugyan bemutatták, de utána évtizedekre dobozba került a Tanúhoz hasonlóan.

A börtönös jelenet végén az őr azt mondja Pelikánnak: „Tűnjön el, mert dühbe gurulok”. A „dühbe gurulok” helyett eredetileg azt mondta: „seggbe lövöm”, de a cenzúra miatt át kellett szinkronizálni, a szájáról viszont le lehet olvasni az eredeti, stílushűbb szöveget.

A film végén Pelikán hazaindul a börtönből, a Körúton bolyongva érdeklődik, hogy milyen nap és milyen hónap hányadika van. A filmben itt elhelyezett felirat szerint ezután több év telik el, amikor a körúti villamoson összeakad a már bukott Virág elvtárssal. A több év ellenére ugyanabban a ruhában van, amiben a börtönből kiengedték. A felirat nélkül a jelenet folyamatos lenne, Pelikán kiszabadul, a Körúton bolyong, felszáll a villamosra, ahol összeakad a már hatalmát vesztett Virággal. Az azonos ruha arra utalhat, hogy a jelenetet eredetileg így tervezhették, de a később elhelyezett felirattal találkozásukat és Virág elvtárs bukását későbbre, 1956 utánra tolták.

Őze Lajos mint Virág elvtárs egy jelenetben egy régi órát szerel. Az évekkel későbbi Az ötödik pecsét című filmben egy külsőleg Virágra hasonlító órásmestert alakít, sőt utolsó filmjében a Hány az óra, Vekker úr?-ban is órásmestert alakít, azonban a forgatás közben bekövetkezett halála miatt, jeleneteit Jordán Tamással forgatták újra.

 


 

Szállóigék

A tanú talán Magyarország egyik legjelentősebb kultuszfilmje, ami évtizedeken keresztül mit sem veszített a népszerűségéből, aminek a mondatai a köznyelv részévé váltak. Pár példa:

„A nemzetközi helyzet egyre fokozódik.”

„Az élet nem egy habostorta.” Ez a mondat nem a rendező-forgatókönyvíró leleménye: eredetileg Andics Erzsébet főiskolai óráján hangzott el.

„Magyar narancs. Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk!" A Rákosi-rendszerben valóban történtek idehaza is próbálkozások citrusfélék termesztésére - eleve kudarcra ítélve.

 


 

Vágatlan változat

Az egyetlen fennmaradt cenzúrázatlan korabeli kópia alapján a digitális technika segítségével most lehetővé vált az eredeti változat rekonstrukciója, a cenzúrázatlan változat ráadásul restaurálva, kiváló minőségben élvezhető. Az eredeti verzióban látható a Rajk Lászlóra utaló sötétzárka-jelenet, s az a beszélgetés is bővebb, ahol az egyház ezeréves stabilitását állítják szembe az éppen csak megszületett kommunista rendszerrel. Ebben a változatban nem szerepel a forgalmazott változatot záró, több évvel később játszódó villamosjelenet, amit a rendező a cenzúra utasítására illesztett a film végére 1969-ben.

A vágatlan rendezői változat június 12-én este nyolc órától tekinthető meg a Barátság Moziban.

 

(forrás: Wikipedia)



LEGFRISSEBB VIDEÓK

Kalandozások Fejér megyében - Adony


Csak egy kis kóstoló a nyárból


Parlagfű: fontos változás a jogszabályban