Ziffer Sándor 1880. május 3-án született Egerben. Egy évet tanult a Budapesti Iparrajziskolában, később az Iparművészeti Iskola díszítő-festő osztályába járt öt éven át. 1900-ban Münchenbe ment, és Hollósy Simon magániskolájának növendéke lett. 1906-ban járt először Nagybányán, ahol 1918-ban telepedett le, és 1962-ben bekövetkezett haláláig kisebb-nagyobb megszakításokkal ott is élt. 1906-tól Párizsban, Budapesten, Münchenben, Hamburgban, Erdély több városában, Romániában állított ki egyéni és csoportos tárlatokon.

Mintegy másfél ezer festményre tehető életművének jelentős része szétszóródott a világ több országában. Románián kívül a legtöbb Magyarországon, Németországban, Izraelben és Franciaországban lelhető fel.

A most nyíló kiállításon bemutatott 58 mű közül négy a Deák-gyűjtemény része, a többi a Magyar Nemzeti Galéria, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, dr. Kovács Ádám, dr. Czell Lőrinc, Kemény Gyula, dr. Bay Miklós, az MKB Bank, Kovács Gábor és Haas János gyűjteményéből kerül a kiállításra. Ezen felül a nevükkel nem szereplő gyűjtők műveit a Kieselbach, a Virág Judit, a Missionart, a Nemes és Ernst Galériák és Aukciós Házak segítségével kutatta fel a múzeum és hozta el Székesfehérvárra.

„Ziffer nagy érdeme, hogy sajátosan nagybányai és korszerű volt egyben. Az egyidejűen újító és hagyományőrző Ziffer a 20. század egyik legjelentősebb erdélyi magyar művésze volt” – írta a festőről szóló monográfiában Borghida István.

(forrás: szikm.hu, fotók: kieselbach.hu)