A Homokrajzok című táncszínházi estben három egyfelvonásos kortárs balettet láthat a táncot kedvelő közönség. Az első, az Eltűnőben címet viselő költői hangvételű táncmű az emberi kapcsolatok törékenységéről, sérülékenységéről szól. A Kristian Ole Tangen norvég koreográfus által nyolc táncművészre komponált darab lesz az első olyan mű a Székesfehérvári Balett Színház repertoárján, amelyet vendég koreográfus készít a társulat számára. A második, az est címadó darabja, a Homokrajzok, amelyet Egerházi Attila rendez és koreografál, költői képet rajzol az elmúlásról, miközben a táncosi lét tiszavirág életű mivoltáról szól. Az estet záró harmadik balett, a Félhomály félelmeinkről és a démonjainkkal vívott harcról szól.

ELTŰNŐBEN

A költői hangvételű táncmű az emberi kapcsolatok törékenységéről, sérülékenységéről szól. A norvég koreográfus nyolc táncművészre készítette a darabot a Székesfehérvári Balett Színház számára.

HOMOKRAJZOK

A darab, miközben költői képet rajzol az elmúlásról, a táncosi lét tiszavirág életű mivoltáról szól.

A tánc – lényegét tekintve – mozdulatrajzok a térben, amelyek olyanok, mint vízre rajzolt vonalak, vagy homokba írt szavak, vagy akár egy tengerparton, gyerekkéz építette homokvár, amelyet az idő vagy egy óvatlan lépés elporlaszt.

FÉLHOMÁLY

A fény részleges hiánya, amely állapot elhomályosítja a szemet és gyengíti a látást.

Az ember fél a félhomályban, mivel nem látja tisztán az őt körülvevő dolgokat a maguk valójában. Ilyenkor a látott képet képzelete egészíti ki.

A félhomály előhívja a sötétben rejtőző démonokat, amely ember által kreált lények lesben állnak élete színfalai mögött.

A szerepek, amiket addig játszott, az álarcok, amelyeket viselt, lehullanak és nem védik többé, nem rejtik el valódi arcát.

(forrás: fehervaribalett.hu, szekesfehervar.hu)