2020. november 20.

„A gyermek gyermekkora boldog legyen…”


1959. november 20-án fogadta el az ENSZ Közgyűlése a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot. Azóta november 20-a a gyermekek jogainak világnapja. A Nyilatkozat, azzal a céllal, hogy „a gyermek gyermekkora boldog legyen” olyan konkrét jogokat fogalmazott meg, mint például a névhez, az állampolgársághoz és az oktatáshoz való jog.

Magyarország 1991-ben ratifikálta az Egyezményt, amely így kötelező erejűvé vált hazánkban. Magyarország Alaptörvénye kiemelt védelemben részesíti a gyermekkort. Kimondja, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Deklarálja továbbá, hogy a szülők kötelesek gondoskodni kiskorú gyermekükről. A gyermekek jogainak minél szélesebb körű biztosítása érdekében több törvény is módosult az elmúlt években, valamint figyelemfelhívó kampányokra is sor került hazánkban.



A gyerekekre korábban gyakorlatilag az apjuk tulajdonaként tekintettek, mint azt számos irodalmi műből, történelemkönyvből megismerhettük. Az apa döntött gyereke életéről, az oktatásának szükségességéről és módjáról, illetve annak munkájáról, esetleges párkapcsolatáról.
Az az iskolakötelezettség bevezetését, illetve az ipari forradalmat követően azonban kezdett a világ különbséget tenni a gyermekek és a felnőttek jogai, kötelezettségei között, ami alapjaiban változtatta meg a gyermekekkel kapcsolatos elsősorban az engedelmességre vonatkozó nézeteket. Az amerikai függetlenségi háborút és a francia forradalmak követő, az emberi jogokat övező kiemelt figyelem oda vezetett, hogy alaposabban kezdtek foglalkozni a gyermekek helyzetével is.
Az első kiterjedtebb gyermekjogi jogszabálygyűjtemény az 1924-es Gyermekek Chartája volt. Ezt, a később Genfi Nyilatkozat néven ismerté vált emberi jogi dokumentumot az I. világháborút követő kilátástalanság, főként az európai gyermekek borzalmas helyzete hívta életre. Megalkotója, Eglantyne Jebb összegyűjtötte benne a gyermekek legalapvetőbb jogait, lefektetve ezáltal a gyermekjogi szabályozás alapjait. A következő gyermekjogi rendelkezéseket tartalmazó jogforrás a méltán híres Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata volt, amelyet az ENSZ 1948-ban fogadott el. A Nyilatkozat az emberi jogok elismerésének folyamatában óriási előrelépés volt, azonban a gyermekek jogait még nem szabályozta kellő lefedettséggel.



Bő tíz évvel később, 1959-ben újabb nyilatkozatot fogadott el az ENSZ közgyűlése, amely már jóval szélesebb körben rendelkezett a gyermekek védelmét szolgáló jogokról, így rögzítették a névhez, állampolgársághoz vagy az alapfokú oktatáshoz való jogot is. A nyilatkozat azonban még mindig nem felelt meg az elvárásoknak, ugyanis nem volt kötelező érvényű, és lefedettsége még mindig hézagos volt. Az igény egyre erősebb lett egy átfogó, kikényszeríthető jogforrás megalkotására. Ennek első lépése volt a későbbi Gyermekjogi Egyezmény tervezetének kidolgozása, melynek munkálatai 1979-ben kezdődtek el. A tervezet szövegezésében, megalkotásában a nemzetközi közösség széles köre részt vett, az Emberi Jogi Bizottság munkacsoportjában a világ szinte minden régiója képviseltette magát. A tíz évig tartó gondos tervezési és szabályozási munka meghozta gyümölcsét, hiszen az ENSZ 1989-ben elfogadta a mai napig meghatározó Gyermekjogi Egyezményt. Az egyezmény három fő pillérre épül: a védelemre, a gondoskodásra és a részvételre.
A védelem joga alapján a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi védelme kötelessége mindenkinek, aki a gyermekekkel érintkezik, legyen az a család vagy bármely más kisebb-nagyobb közösség, sőt, a gyermekeknek a jogalkotó szemében is prioritást kell élvezniük. Az Egyezmény külön kiemeli a szülők közös felelősségét, amelyet a gyermek mindenek felett álló érdeke szerint kell viselniük. Az államoknak pedig segítséget kell nyújtaniuk ehhez, védve a családok egységét.



A gondoskodás joga alapján a gyerekeknek alanyi jogon jár az ellátás, a táplálás, a testi-lelki fejlődés. Joguk van a bennük rejlő szeretet, önbecsülés és tudás kibontakoztatásához, valamint ahhoz, hogy lehetőség szerint a szüleik neveljék fel őket. Az Egyezmény külön rendelkezik arról, hogy a szülők, helyi szokás szerint a nagycsalád, valamint a gyermekeket körülvevő közösség a jogaik gyakorlásához iránymutatásokkal, tanácsokkal lássa el őket, biztosítva a gondoskodás pillérének megvalósulását.
A részvétel joga alapján a gyermekek tevőleges, alakító szerepre jogosultak azokban a döntésekben, amelyek róluk szólnak vagy velük kapcsolatosak. Véleményüket, érzéseiket szabadon elmondhatják, és egyéb módon is kinyilváníthatják.
Az egyezményhez három fakultatív jegyzőkönyv is tartozik, amelyek további jogokat biztosítanak. Az első jegyzőkönyv a gyermekek fegyveres konfliktusokban való védelméről szól. A jegyzőkönyv elsődleges célja, hogy 18 évesnél fiatalabbak ne vegyenek részt fegyveres konfliktusokban. A második jegyzőkönyv a gyermekek kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolásától való védelmét célozza. Ennek értelmében elvárás a részes államoktól a gyermekkereskedelem, gyermekprostitúció és gyermekpornográfia és a hozzájuk hasonló bűncselekmények kriminalizálása és üldözése. A harmadik, egyben utolsó jegyzőkönyv a panaszok, fellebbezések és petíciók benyújtását szabályozza. Ennek a jegyzőkönyvnek az elfogadása nyitotta meg az utat a Gyermekjogi Bizottság előtti jogorvoslati eljáráshoz.



November 20-án tehát arra hívják fel az emberek figyelmét világszerte, hogy a velünk élő gyermekeket megillető minden jogot épp olyan alapvető kötelezettségünk tiszteletben tartani és megvédeni, mint a felnőttekét. Vagyis, hogy ezeket nemhogy nem tagadhatjuk meg, de még csak félvállról sem vehetjük csak azért, mert az érintettek nem töltötték be a 18. életévüket.

(forrás: Wikipedia, mandiner.hu, emberijogok.kormany.hu)


LEGFRISSEBB VIDEÓK

„Igazából ez volt mindig a szívem vágya…”


„Hathárom”


„Próbáltam reálisan és nem ideálisan rajzolni…”