2020. november 13.

„Sokkal nehezebb kedvesnek lenni, mint okosnak…”


Ma van a Kedvesség Világnapja, amelyet a japán Apró Kedvesség Mozgalom kezdeményezett, 1997-ben. A mozgalom világméretűvé nőtte ki magát World Kindness Movement néven, így a kedvesség világnapját 1998 óta világszerte ünneplik. A cél, hogy előhívják az emberekből a kedves viselkedést – mivel ez manapság nem is olyan egyszerű.

Kedvesnek lenni jó dolog, és szinte semmibe nem kerül – sokan mégis fukarkodnak vele. A november 13-i világnap célja ezért éppen az, hogy előhívják az emberekből a kedves viselkedést, amiről sokan sokszor megfeledkeznek, pedig ezáltal mindenki számára élvezhetőbb, kellemesebb lenne az élet.
Mindannyian boldogabb, teljesebb életet szeretnénk élni - csak sokszor elkezdeni a legnehezebb. Pszichológusok megfigyelték az emberek egy csoportját, majd megnézték, hogy mi jellemző azokra, akik közülük boldognak tűntek. A kutatás szerint ezekre az emberekre a következő dolgok voltak jellemzőek.



Jótékonyság

Sokan hiszik, hogy jótékonykodni csak a gazdagok tudnak, de ez nem így van: ha van valamink, amire nincs szükségünk, vagy amit másnak szívesen adunk, az már jótékonyság. A rászorulóknak gyűjthetünk ruhákat, adhatunk nekik konzerveket, de akár az időnket is eltölthetjük velük. Az önzetlen adakozás, bármi is legyen a tárgya, jó érzéssel, boldogsággal tölthet el bennünket.
Jelenlét, tudatosság
A szakemberek szerint ahhoz, hogy boldogabbak legyünk és teljesebb életet éljünk, fontos, hogy el tudjuk engedni a múltat – ne szomorkodjunk azon, ami már elmúlt, ne rágódjunk azon, hogy mi lett volna, ha… És a jövőtől való félelem is csak megkeserítheti a jelenben való létezésünket. Ezért kell, hogy az aktuális pillanatra koncentráljunk, jelen legyünk a mostban és tudatosan cselekedjünk.
Kedvesség
A boldog emberek kedvesek – ezzel valószínűleg mindannyian egyetértünk, és fordítva is működik, miszerint akik kedvesek másokkal, azok jobban érzik magukat. Amikor segítünk valakinek, adunk valamit egy rászorulónak, kedvesek vagyunk a környezetünkben élőkkel, attól nekünk is jobb kedvünk lesz, mert jó érzés adni, jó érzés segíteni.
Testmozgás
A rendszeres testmozgás csodákat művelhet az életünkkel. Segíthet a fizikai és a mentális egészségünk megőrzésében, és még az alakunkat is formálja. Egyes kutatások kimutatták, hogy a fizikai aktivitás valóban boldogabbá teheti az embereket. Egyrészt mert sportolás közben olyan hormonok termelődhetnek, amelyek ezt az érzést váltják ki belőlünk, másrészt mert ha jól érezzük magunkat a bőrünkben, akkor a kedvünk is sokkal jobb.



Jeff Bezos tízévesen minden adódó alkalmat kihasznált arra, hogy megcsillogtassa matematikai képességeit, és learassa az ezért járó dicséreteket. Ennek a kibontakozásnak nagyszerű terepe volt a sok nyári kirándulás a nagyszüleivel. Ilyenkor, az autó hátsó ülésén ülve a táj bámulása helyett kiszámolta a benzinfogyasztást, statisztikákat állított össze a szupermarketben elköltött összegekről, és egy alkalommal az egyik dohányzásellenes hirdetésből ihletet merítve kiszámolta, hogy a nagy dohányos nagymamája hány évet dob el az életéből azzal, hogy naponta rágyújt egy bizonyos számú cigarettára.
Kilenc év jött ki, és a kis Jeff ezt az elismerés reményében azonnal a nagyszülei tudomására is hozta. A lelkes bejelentés hatására azonban a nagymamát nem a nagyszülői büszkeség töltötte el: ahelyett, hogy megdicsérte volna az unokáját, hogy milyen ügyes és okos, sírásban tört ki. A gyerek Jeff Bezos értetlenül állt a fejlemény előtt. A helyzetet végül a nagypapa oldotta meg, aki lehúzódott az autóval, félrehívta az unokáját, és azt mondta neki: „Jeff, egy nap majd megérted, hogy sokkal nehezebb kedvesnek lenni, mint okosnak”.
Jeff Bezos már milliárdosként, az Amazon alapítójaként idézte fel ezt a történetet a Princeton Egyetem diplomaosztóján három évvel ezelőtt elmondott köszöntőjében, de ekkor már sokkal világosabban elkülönítette ezt a két fogalmat. Arról beszélt, hogy míg az okosság adottság, addig a kedvesség választás kérdése. „Az adottságokkal könnyű, hiszen végső soron kapjuk őket. A választások már sokkal nehezebbek.”



A világmozgalom alapítói között szerepelő szingapúri szervezet egyike a legrégebbieknek: már 1979 óta dolgoznak azon, hogy a szingapúriak kedvesebbek legyenek. Ott vannak az iskolákban, a plakátjaik a tömegközlekedési eszközökön hirdetik, hogy kedves dolog átadni a helyünket azoknak, akiknek nagyobb szükségük van rá. „Ezek nagyon egyszerű dolgok, amelyeket hétköznapi helyzetekben is meg tudunk tenni. A plakátjaink finom emlékeztetők, és azért hasznosak, mert előhívják az emberekben a kedves viselkedést, amelytől mindenkinek élvezhetőbb lesz az élete” – mondja a szingapúri szervezet főtitkára, dr. William Wan. A szervezetnek fontos terepe a munkahely, ahol a statisztikák szerint is nagyon keményen dolgozó szingapúriak az életük nagy részét töltik, ezért most épp a cégeket próbálják rávenni arra, hogy kedvesebb és boldogabb hellyé tegyék az irodáikat.
William Wan szerint a kedvesség világnapja különleges alkalom, amely arra figyelmeztet minket, hogy lépjünk túl a köztünk lévő különbségeken, és nagyobb együttérzéssel és kedvességgel viszonyuljunk egymáshoz. A magyaroknak egy egészen egyszerű tanácsot adott. Azt üzente, hogy nincs szükség grandiózus gesztusokra, mert a legelemibb dolgok is ugyanúgy hatásosak. A kedvesség az ő meghatározása szerint arról szól, hogy egy időre a másik embert helyezzük a középpontba: gondolunk rá, segítünk neki, és reméljük, hogy ettől jobb napja lesz. „Kezdjék kis lépésekkel, köszönjenek például a szomszédjuknak, tartsák az ajtót egy kollégájuknak, vagy használják önkéntes munkára az idejük egy részét. Ezek a tettek nem kerülnek nagy erőfeszítésbe, de nagyon is sokat segítenek abban, hogy jobb és kedvesebb kapcsolatunk legyen a körülöttünk lévő emberekkel.”



Arra a kérdésre, hogy mégis miért legyünk kedvesek vagy még kedvesebbek, a témában érdekelt mozgalmak készséggel állnak rendelkezésre válaszokkal. Elsőre talán úgy tűnhet, hogy a kedvességünkkel másoknak teszünk jót, de a legtöbbször mégis azért ajánlják, mert tulajdonképpen nekünk jó, ha kedvesek vagyunk. A témában nagyon aktív ausztrál mozgalom eligazítását alapul véve elmondható, hogy a kedvességben az a jó, hogy jól érezzük magunkat tőle, megtelünk élettel, ráadásul egy csomó jótékony pszichológiai és fizikai következménnyel is számolhatunk.
De vajon túlzásba lehet-e vinni a kedvességet? A kutatók szerint igen, mivel van az a félreértelmezett nézet, hogy az empátia univerzális gyógyír. Mások segítése viszont sokszor a saját nárcizmusunkról szól - mert az embereknek sokszor egyáltalán nem arra van szükségük, amiről mi úgy gondoljuk, hogy szükségük van.
A kedvességet lehet tanulni, tettetni viszont nem érdemes. Egy pszichológiai kutatás ugyanis arra jutott, hogy csak magunknak ártunk, ha kényszeredetten, és nem szívből mosolygunk.

(forrás: ridikul.hu, origo.hu, Wikpedia, 24.hu)


LEGFRISSEBB VIDEÓK

„Igazából ez volt mindig a szívem vágya…”


„Hathárom”


„Próbáltam reálisan és nem ideálisan rajzolni…”