Székely Tamás gyengeáramú villamosmérnök, aki 1952 óta a vasúti távközlés fejlesztésén dolgozott a Magyar Államvasutak munkatársaként, az 1970- es évek elején szokatlan feladatot kapott: a MÁV igazgatósága nyugat- európai mintára szignállal kívánta bevezetni a vasútállomások hangosbemondó- közleményeit, és Székelytől várta a hangjelzés létrehozására alkalmas szerkezet kidolgozását. A tervezéskor a mérnöknek figyelembe kellett vennie, hogy az állomásokon működő hangszórók rendkívül szűk frekvenciasávban tudnak csak megszólalni – ilyen erős torzítás mellett zenei hangfelvételek alkalmazása fel sem merülhetett. Székely végül egy minden mechanikus elemtől mentes, tisztán elektronikus szerkezetet alkotott, melynek a Dallamgenerátor 1, röviden DG- 1 nevet adta. A MÁV a szignál megkomponálására meghívásos pályázatot írt ki, amelyre titokban Székely Tamás is nevezett – bár tőle eredetileg csupán a készülék tervezését várták. A mintegy harminc pályaműből a zsűrinek végül Székely szerzeménye tetszett meg a legjobban – a legendás MÁV-szignál azóta is használatban van – vagyis lassan ötven éves lesz.



Maga a magyar vasútvállalat ennél valamivel régebbi. A története úgy kezdődött, hogy a vasút- és csatornaépítésekre 1867-ben, a kiegyezés évében felvett államkölcsön egy részéből a kormány 1868. július 1-jén felvásárolta a csődbe ment Magyar Északi Vasutat, amely a Pest–Salgótarján vonalat kezelte. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium 1869-ben elrendelte, hogy az államkincstár kezelésébe vett vasút és a közeljövőben megnyíló Zákány–Zágráb vonal neve együtt Magyar Királyi Államvasutak legyen – így alakult meg a mai MÁV jogelődje. Ettől az évtől kezdve az állami szerepvállalás erősödött, a nehéz anyagi helyzetbe kerülő magánvasutakat az állam kisegítette vagy kivásárolta. Vonalaikat és járműveiket a Magyar Királyi Államvasutak vette át, így a hálózat fejlődése töretlen volt.
1949. március 15-én a MÁV formálisan is a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium, vagyis az állam része lett, és így is működött a rendszerváltozásig. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 1993. június 30-án létrehozta a Magyar Államvasutak Részvénytársaságot, a Magyar Állam száz százalékos tulajdoni hányadával, határozatlan időtartamra.



2005. szeptember 1-jén a társaság zártkörű részvénytársasággá alakult, alapítói jogai a gazdasági és közlekedési miniszterhez kerültek. Az Árufuvarozási Üzletág 2006. január 1-től MÁV Cargo Árufuvarozási Zrt. néven, a MÁV Zrt. leányvállalataként kezdte meg önálló működését, 2008-as privatizációját követően két évvel pedig új néven, Rail Cargo Hungaria Zrt.-ként folytatta tevékenységét.
2007. július 1-től a korábbi Személyszállítási Üzletág feladatkörét szintén egy leányvállalat, a MÁV-START Zrt. vette át, amelynek százszázalékos tulajdonosa ugyancsak a MÁV Zrt. lett. 2008. január 1-jén a korábbi Gépészeti Üzletágból szerveződött két további leányvállalat: a járműkarbantartó MÁV-GÉPÉSZET Zrt., és a vontatásszolgáltató MÁV-TRAKCIÓ Zrt. A MÁV-csoport szervezeti átalakítása révén utóbbi kettő 2014. január 1-jén jogutódlással megszűnt, tevékenységüket a MÁV-START Zrt. vette át.
2020. július 15-től az állami tulajdonú közlekedési szolgáltató társaságok összehangolt, egységes közlekedésszakmai működtetésének és közös stratégiai irányításának hosszú távú erősítése érdekében, a Volánbusz Zrt. tulajdonosi joggyakorlója is a MÁV Zrt. A vasúti és közúti személyszállítási ágazat két legnagyobb vállalatának egységes stratégiai irányítására vonatkozó kormányzati szándék megvalósítása érdekében, 2021. januárban a MÁV tulajdonába került a Volánbusz és a VOLÁN Buszpark.



Az 1868-ban alapított MÁV Magyar Államvasutak Zrt. tulajdonosa jelenleg is a magyar állam, amely tulajdonosi jogait a társaság felett a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter útján gyakorolja. A több mint 150 éves múltra visszatekintő MÁV-csoporthoz az anyavállalat és húsz leányvállalat tartozik. A cégek tevékenységi körei közül kiemelkedik a pályaműködtetés és a személyszállítás. A vasúttársaság árufuvarozási tevékenységet közvetlenül nem végez, de pályahálózatán egyre több hazai és külföldi vasúti társaságnak biztosít szolgáltatásokat, a pályavasúti szolgáltatásokhoz való hozzáféréstől kezdve a vontatáson át a karbantartásig, javításokig.
A MÁV-csoport személyszállítási leányvállalatai kiemelten az utasok igényeire fókuszálnak, míg a MÁV Zrt. az infrastruktúrával kapcsolatos működtetési, üzemeltetési, karbantartási és fejlesztési feladatokat látja el.

(forrás: Wikipedia, real.mtak.hu)