Szabó Gyula kunszentmártoni születésű amatőr színjátszóként edzette tehetségét. Igazából nem is akart a Színház- és Filmművészeti Főiskolára felvételizni, csak két társát kísérte el - de ha már ott volt, ő is szerencsét próbált. Elsőre felvették, hiszen áradt belőle a természetesség, és szükség volt a nép egyszerű gyermekét megtestesítő fiatalokra, akikkel feltörekvő, igazságosztó, pozitív hősöket lehet játszatni. Szabó Gyula így magától értetődő módon került be ebbe a szerepkörbe.
Egyik legismertebb szerepe volt Tiborc, a Kazimir Károly rendezte Bánk bánban, amit amúgy eléggé utált eleinte, mert hagyományosabb előadást szeretett volna, mint ami az Illyés Gyula által átigazított szöveg alapján készült. De mivel a szerep tökéletesen ráillett – vagy sikerült magához igazítania – máig egyik leghíresebb és legmeggyőzőbb alakításaként tartják számon.

Akárcsak Buga Jakab figuráját a Tenkes kapitánya című tévésorozatban, melyben vidéket járó kurucként mentette az ártatlanokat, üldözte a labancokat, elszánt tekintettel, szebb jövőbe vetett hittel küzdve az elnyomó ellen – mégis élő, szerethető, nem ideológia-szagú főhősként, a Zenthe Ferenc által alakított Eke Máté mellett.
Sokan Columbo hadnagy hangjaként azonosítják – hiszen ezzel a szinkronszereppel gyakorlatilag összenőtt. Ahogy ő maga fogalmazott: „már a vászonnak háttal is tudtam volna szinkronizálni”. Akik ismerik az eredeti, angol nyelvű változatot, tudják, hogy a Szabó Gyula által szinkronizált Columbo „emberibbre” sikerült: a töprengések, a „kemény zsarus” pillanatok, a szellemes megjegyzések sokkal élőbbek az eredetinél – azzal együtt, hogy minden tiszteletünk Peter Falknak is.

És hogy egyetlen generáció se maradjon ki a Szabó Gyulával való találkozásból: a legifjabbak Dr. Bubó, Frakk és még számos rajzfilmfigura hangjaként ismerhették meg – nem is szólva a magyar népmesékről, amelyekkel Szabó Gyula orgánuma örökre összeforrt.         

Már pályája elején szerződtették volna a Nemzetibe, de erről sikeresen lebeszélte az illetékeseket, mert nem érezte magát ehhez elég felkészültnek. Így aztán játszott a Petőfi, a Jókai, a Thália, az Arizona, a Művész Színházban – utóbbi három egy és ugyanazon épület egyébként, csak a neve változott. 1996-tól a székesfehérvári Vörösmarty Színház társulatának méltán megbecsült és a nézők által rajongással övezett tagja volt. Aznap, amikor Agárdy Gábor elhunyta után a Nemzet Színészévé választották, éppen Székesfehérváron állt színpadra – és a zajos ünneplés nyilván nem is maradt el.
2008. december 12-én kisebb agyvérzést kapott és tíz napig feküdt kórházban. 2009. október 11-én agyhártyagyulladással szállították kórházba, ahol az intenzív osztályra került. Egy ország drukkolt érte – akkor még sikerrel.

Szabó Gyula 2014. április 4-én, életének nyolcvannegyedik évében hunyt el. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.