A rendezvény színes programkínálata a turizmusfejlesztés, a kulturális örökség, a filmes reprezentáció és a társadalmi kommunikáció aktuális kérdéseit járta körül. Az előadások rávilágítottak arra, hogyan válhat a kulturális táj, a helyi identitás és a narratív reprezentáció turisztikai erőforrássá, illetve miként formálhatók turisztikai termékké a települések egyedi értékei.

Prof. Dr. Obádovics Csilla a Kodolányi János Egyetem rektora és Tessely Zoltán országgyűlési képviselő, az Európai Ügyek Bizottságának elnöke nyitotta meg a rendezvényt.

A plenáris ülés első előadója Prof Dr. Obádovics Csilla volt, „Demográfiai kihívások – jövőbeni kihívások” címmel tartott előadásában megismertette a konferencia résztvevőit a demográfia alapfogalmaival és folyamataival. Kitért a világ, Európa és azon belül Magyarország várható demográfiai változásaira. Információkat kaptunk többek között a népesség összetételéről, az idősödő társadalom okairól és problémáiról, a magyarországi régiók népességi adatairól, a népesség előreszámításáról, a teljes termékenységi arányok változásairól régiónként.

A második előadó Dr. Malatinszky Szilárd, a KJE egyetemi docense volt. „A családi vállalkozások sikeres generációváltása” című előadásában bemutatta a családi vállalkozások jelentőségét Európában, az eltérő nációk eltérő jelentőségét. Ismertette a generációváltás jelentőségét, a generációváltás típusait, mint pl. a családon belüli átadást valamint a generációváltás sikertényezőit Japánban és Svájcban. Megismertette a hallgatókat az öt kritikus sikertényezővel, az alapvető hazai kihívásokkal és az esetleges bukás tényezőivel.

A harmadik előadó, Bársony Péter – a Velence Resort & Spa igazgatója volt „A Velencei-tó túrizmusa egy pozitív jövőkép szemüvegén keresztül” című előadásával. Bemutatta a stagnáló forgalom, csökkenő tartózkodási idő és extrém erős szezonalitás kihívásait és az ezek ellenére fennálló fantasztikus lehetőségeit a Velencei-tó régiójának. „Garda-tó mint Best Practice” mintával vázolta fel a pozitív lehetőségeinket. Beszélt arról, hogy a kihasználtság növelése a fejlesztésen múlik, pl. a szolgáltatási kínálat bővítésén, a gasztronómia fejlesztésén, a természet- és ökoturizmus bevonásán, aktív kikapcsolódási és sport lehetőségek megteremtésén.

Szalai Katalin egyetemi docens előadásában Szekszárd természeti és kulturális adottságainak szerepét mutatta be a fenntartható turizmusfejlesztésben. Rámutatott, hogy a térség gazdag öröksége komoly lehetőségeket kínál, ugyanakkor a környező versenytárs települések miatt kedvezőtlenebb pozícióban helyezkedik el. Tolna vármegyében a vendégéjszakák döntő többségét belföldi látogatók töltik el, míg a külföldi vendégek száma csekély. A város lakosságszáma folyamatosan csökken, ami indokolja a turizmus célzott fejlesztését. A borturizmus a térség egyik legígéretesebb irányaként került meghatározásra; erősítését a 2025–2029 közötti időszakban a strand- és élményfürdő fejlesztése, az aktív- és ökoturisztikai kínálat bővítése, valamint a Garay Élmény Pince funkcióbővítése is szolgálhatja. Szekszárd jelenleg 73 bejegyzett értékkel rendelkezik, amelyek számának további növelése folyamatban van.

Kovács László a modern városi regények mitikus térteremtő erejét mutatta be. Előadásában hangsúlyozta, hogy a városi környezet irodalmi ábrázolása új jelentésrétegekkel ruházza fel a helyszíneket, amelyek így turisztikai vonzerővé válhatnak. Több nemzetközi példát is ismertetett: Volker Kutscher Gereon Rath-sorozata Berlinben tematikus városi túrák létrejöttéhez vezetett; Borisz Akunyin Fandorin-regényei egy múzeum megnyitását ihlették; James Clavell Tai-Pan és Noble House című művei Hongkong történelmi gyökereit tárják fel. A magyar irodalomból Kondor Vilmos Budapest noir sorozata és Schmöltz Margit Kő kövön című regénye került bemutatásra, amelyek új fényt vetnek Budapest és Székesfehérvár történelmi helyszíneire.

Kiss Róbert Richard előadásában a határon túli, magyar többségű települések turisztikai kommunikációját vizsgálta Torockó, Gyergyószentmiklós és Szőgyén példáján keresztül. Elmondta, hogy Torockó hungarikummá válása óta egyre vonzóbb úti cél; a Duna Napok fesztivál immár jelentős rendezvénynek számít, amely a helyi szolgáltatók képzésére, a szellemi és kulturális örökség megőrzésére, valamint a fiatalok megszólítására épít. Gyergyószentmiklós az „Erdély kalandfővárosa” szlogennel törekszik pozicionálni magát; turisztikai kínálatában szervezett medvelesek, templomtúrák, valamint a Gyergyói-havasok, a Békás-szoros és a Gyilkos-tó természeti élményei szerepelnek. Bár a civil aktivitás és a közösségi turizmus egyre erősebb, hiányosságként jelentkezik az egységes rendezvénynaptár és a szolgáltatók közötti koordináció. Szőgyén a Pató Pál Fesztivál révén vált ismertté, amely a helyi hagyományokra és Pató Pál alakjára épül. A programok között szerepel a síremléknél tartott koszorúzás, a parasztolimpia és más népi sportok, a helyi gasztronómiai kínálat bemutatása, valamint a régészeti múzeum látogatása. A rendezvény pozitív sajtóvisszhangot kapott, különösen a helyi közösség aktív részvételének és a programok sokszínűségének köszönhetően. Fejlesztési igényként jelenik meg a szálláshelyek bővítése, valamint a borturizmus és a rekreációs–termál jellegű kínálatok erősítése.

Pusztai Bertalan előadása a fesztivalizációt vizsgálta mint a perifériák turizmuskommunikációjának hatékony eszközét. Rámutatott, hogy a turisztikai attrakciók önmagukban nem rendelkeznek jelentéssel; az jelentés a turisták, a látnivalók és az úgynevezett „jelölők” kölcsönhatásában jön létre. Az autentikusság keresése mára elsődleges motivációvá vált: egyre nagyobb az igény az egyszerű, természetes, romlatlan világ megtapasztalására, amelyben a periférikus térségek egzotikumként jelenhetnek meg. A fesztiválok különösen alkalmasak e jelentés megteremtésére, hiszen gyorsan és alacsony erőforrásigénnyel szervezhetők, miközben erősítik a helyi identitást, aktivizálják a közösséget, és imázsformáló szerepet töltenek be. Számos európai példa bizonyítja, hogy a kulturális alapú fesztiválok kulcsfontosságú eszközei a periférikus térségek turisztikai kommunikációjának.

A film és a turizmus kapcsolatát Tóth Tímea Zsófia előadása mutatta be, amely a filmes helyszínek turisztikai vonzerejére fókuszált, különös tekintettel Fejér vármegyére. Mint elhangzott, a posztmodern turista élmény- és történetkereső, számára az „Instagram-kompatibilis” helyszínek kiemelten vonzóak. Fejér vármegye gazdag kulturális örökséggel rendelkezik: történelmi települései, kastélyai, kúriái és természeti helyszínei számos filmprodukcióban megjelennek. A Madárdal című film Székesfehérvár belvárosát idézi meg, míg a Kincsem, a Vörös veréb és a Napszállta többek között a dégi kastélyt, Iszkaszentgyörgyöt és Székesfehérvárt mutatja be. Asterix és Obelix történetei Csákberényben keltek életre. A filmturizmus gazdasági, kulturális és társadalmi hatásokat is generál: megjelenik tematikus túrák, szabadulószobák, gasztronómiai programok és kiállítások formájában. A fejlesztési törekvések a filmes helyszínek tudatos bevonására, a digitális eszközök alkalmazására, valamint a storytelling és a branding összekapcsolására irányulnak.

A rendezvény záróelőadását Rátz Tamara tartotta, aki a temetők, mint turisztikai örökséghelyszínek jelentőségét mutatta be. A sötét turizmus és a lassú turizmus jelenségén keresztül ismertette, hogy a temetőlátogatások lehetőséget nyújtanak a helyi történelem, társadalom, művészet és politika megismerésére. Nemzetközi példái között szerepelt a Buenos Aires-i Recoleta temető Eva Perón síremlékével, az arlingtoni Nemzeti Temető Kennedy sírjával, a stockholmi Skogskyrkogården sztárkultuszt idéző tereivel, valamint a guatemalai Chichicastenango élénk színekkel festett síremlékeivel, ahol a temető közösségi találkozóhellyé válik. A Makaóban található Szent Mihály kápolna és temető a kulturális sokszínűséget példázza. Hazai példák közül bemutatásra került a balatonudvari temető és a hajdúböszörményi csónak alakú sírok világa. Ezek a helyszínek egyre több látogatót vonzanak, számukra vezetett séták biztosítanak értelmezési keretet.

A konferencia gazdag tematikája átfogó képet adott a turizmus és a kulturális örökség kapcsolatáról, valamint arról is, hogy a helyi értékek miként alakíthatók turisztikai termékké. A rendezvény hozzájárult a tudományos párbeszéd erősítéséhez, és új perspektívákat nyitott a fenntartható turizmusfejlesztés, a kulturális kommunikáció és az identitásépítés terén. A résztvevők átfogó képet kaphattak a turizmus innovatív megközelítéseiről, és értékes tapasztalatokkal gazdagodhattak az előadások során.