Megjelenése
A cigánycsuk valamivel kisebb, mint a mezei veréb. A nászruhás hím feje, torka és háta fekete, begye és melle rozsdavörös, széles nyakfoltja, keskeny szárnycsíkja és farkcsíkja fehér.



A tojón a hímek fekete színét barna helyettesíti, a begy és a mell halvány rózsaszínes, a nyak fehér foltja elmosódott, a farkcsík világos rozsdássárga.



A faj képviselőivel leggyakrabban magas kóró és bokor csúcsán, kerítésoszlop tetején üldögélve találkozhatunk. A hímek itt hallatják rövid, csicsergő éneküket, illetve innen hallhatjuk jellegzetes csuk-csuk jelző- és riasztóhangjukat, ami a jelenlegi magyar nevükben is megjelenik.



Élőhelye és táplálkozása
A cigánycsuk a sík-, domb- és hegyvidékek nyílt, gazos-bokros területeinek jellegzetes madara. A zárt erdőkből és a monokultúrás agrártájból hiányzik. Apró rovarokból, pókokból, hernyókból álló táplálékát a növényzet csúcsáról lerepülve többnyire a talajon fogja meg.

Vonulás
Rövid távú vonuló, a telet az európai és észak-afrikai Mediterráneumban tölti. Az őszi vonulás dandárja szeptember-októberben zajlik, a fiatalok kóborlása már augusztusban elkezdődik. Tavasszal az első példányok korán, február végén és márciusban megérkeznek, egyes példányok át is telelhetek.



Védelem
A cigánycsuk Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25.000 Ft. A faj védelméhez ez azonban nem elegendő, amit az is jelez, hogy ennek az évszázadok óta emberkövető, alkalmazkodóképes madárnak a hazai állománya, több más fajjal együtt, elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakító hatása miatt aggasztó mértékben csökken. A magyar állomány 195-210 ezer párra tehető, és 1999-2019 közötti 21 évben 54%-al csökkent.

(forrás: mme.hu)