A megjelenteket dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte. „Kihívásokkal teli világot élünk, amelyben mind a nemzetközi gazdasági változások, mind az általunk hozott döntések befolyással bírnak településeink jövőjére. A párbeszéd, a közös gondolkodás segít a válaszok keresésében” – mondta a polgármester, és kiemelte, hogy a Versenyképes járások program keretében elindul egy olyan agglomerációs gondolkodás, amely kisebb és nagyobb településeknek lehetőséget, megoldásokat nyújt. Az új irány működésének két kulcsa van: az egyik, hogy képesek-e az önkormányzatok együttműködni egymással, és képesek-e meghatározni települési szinten azt az irányt, amely felé szeretnének elindulni.

„A fejlődés és az innováció motorja a kommunikáció, az egymástól való tanulás” - hangsúlyozta beszédében az Egyensúly Intézet igazgatója. Boros Tamás szerint egy közösség életében nélkülözhetetlen a döntéshozók, civil szervezetek, piaci szereplők és önkormányzatok közötti rendszeres párbeszéd. Mint mondta, az elmúlt két évben kétszázhatvanöt döntéshozóval találkoztak és cseréltek információt arról, hogyan lehetnek a helyi közösségek reziliensebbek, energia szempontból függetlenebbek, erősebbek. A mostani szakmai beszélgetések, ahol a különböző nagyságú települések kormánypárti, ellenzéki és független vezetői ülnek egy asztalhoz, is ezt szolgálják.

„A közérdek, a közjó szolgálata olyan közös nevező, amely az önkormányzatokkal való közös munka és együttműködés alapja. Ezért indítottunk az elmúlt félévben két konzultációsorozatot. Így a

településvezetők javaslatai is érdemben hasznosultak a Versenyképes járások program, majd a helyi önazonosság védelme javaslatának kidolgozásakor” – ezt már Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter mondta, aki rövid beszámolót adott e két témakörben. Elhangzott, a Versenyképes Járások Program hatvanöt milliárd forintos kerettel indul az idén. A program nem településekben, hanem járásokban gondolkodik, és rendkívül széles a pályázható területek palettája. A miniszter arra kérte az önkormányzatokat, hogy a nagy, infrastrukturális fejlesztések helyett közösségközpontú beruházásokban gondolkodjanak, amelyeket közösen, összefogással valósíthatnak meg. A helyi önazonosság védelme kapcsán elmondta, a háromezeregyszáz magyar önkormányzatból körülbelül kétezernek fogy a népessége, és ezerre tehető, ahol ez a mutató emelkedik. Van néhányszáz olyan önkormányzat is, amelyek számára a növekedés jelent veszélyt. Itt példaként említette a budapesti agglomerációt, a Balatont, illetve a Velencei-tó környékét. A törvény előkészítését konzultáció előzte meg az érintett települések vezetőivel.

A beszámolót követően Virágzó városok – Új utak a helyi fejlődésben címmel kezdődött panelbeszélgetés, amelynek résztvevői dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, Péterffy Attila, Pécs polgármestere és Szücsné Posztovics Ilona, Tatabánya polgármestere többek között városaik fejlődését, a fejlesztési stratégiák kidolgozását vázolták, kiemelve a világjárvány és az energiaválság okán felmerült váratlan helyzetek kezelésében a különböző hálózatok, az információcsere szerepét, a válság együttműködésekre gyakorolt pozitív hatását. A beszélgetést vezető Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet klíma-, energia- és környezetpolitikai igazgatója kérdésére, miszerint mi lenne az, amit megváltoztatnának az önkormányzati működésben a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokon kívül, ha lenne erre lehetőségük, elhangzott: az emberek mentalitása, az önkormányzatok teljes autonómiájának visszaállítása és a helyi ügyek társadalmasításának erősítése. A szakmai találkozó műhelybeszélgetésekkel zárult