2021. február 18.

Az első magyar nyelvű Biblia


A Vizsolyi Biblia a legrégibb fennmaradt - és ma is használt - teljes szövegű, magyar nyelvre lefordított Szentírás. Nyomtatását éppen 432 esztendővel ezelőtt, 1589. február 18-án kezdték el Vizsolyban.

A Vizsolyi Biblia – melyet a fordítást irányító gönci lelkipásztor, Károlyi Gáspár után Károlyi-Bibliának is neveznek - 2412 oldalas, súlya körülbelül 6 kg. Ötvenkét fennmaradt példányról tudunk, közülük huszonnégy országhatárainkon kívül van. Az eredeti Bibliák komoly értéket képviselnek. 2003. novemberében egy szinte teljesen sértetlenül fennmaradt kötete 12 millió forintért (a szakértők értékét 25-30 millió forintra becsülték) kelt el egy budapesti könyvárverésen. 2001-ben Londonban került kalapács alá a Bibliák egyike: ott 26 millió forintnak megfelelő összeget fizetett ki érte az új tulajdonos. Egy eredeti példány látható a vizsolyi templomban is.



A vizsolyi templomban található eredeti példányt 2002. február 10-én ellopták, és csak egy évvel később, 2003 szeptemberében Komáromban, egy elhanyagolt épület padlásán, egy tartály alatt, fóliába csomagolva találták meg. Állítólag a tolvajok hamisítani szerették volna az ereklyét, hogy többször is eredetiként értékesíthessék azt.



A Szentírást Károlyi Gáspár református esperes, gönci lelkész fordította le, a munkálatoknak 1586-ban kezdett neki. Három év múlva el is készült a teljes fordítás, ám a fordítás nyelvének vizsgálata arra utal, hogy ebben a munkában legalább három segítőtársa volt Károlyinak. A nyomtatást 1589. február 18-án kezdték meg a lengyel származású Mantskovits Bálint vezetésével, aki a nagy feladathoz Németalföldről hozatta a betűket, a papírt pedig Lengyelországból szerezték be. A munka megkezdése után mintegy másfél évvel, 1590. július 20-án látott napvilágot az első, teljes, magyar nyelvű bibliafordítás, a Vizsolyi Biblia.



A Vizsolyi Biblia a XVI. századi magyar nyomdászat csúcsteljesítménye is, mint könyvészeti műalkotás, a kor reneszánsz kézműves nyomdakultúrájának egyik legbecsesebb műkincse. Rendkívüli értéket képvisel, évszázadokon át üldözték, és már a kinyomtatás pillanatában sem kapta meg a Habsburg császártól a királyi cenzúra engedélyét. Megszületésekor a fordítók, de különösen a nyomdász, Mantskovits Bálint sokat kockáztatott: engedély nélkül Bibliát kinyomtatni akár börtönt és vagyonelkobzást is vonhatott volna maga után.

A Vizsolyi Biblia 2015-óta hungarikum, a legmagasabb kulturális örökségi besorolást nyerte el a hazai értéktárban.

(forrás: vizsolyibiblia.hu, wikipedia, fotók: vizsolyibiblia.hu)



LEGFRISSEBB VIDEÓK

Egy világhírű hungarikum


Királyok, zenészek, mindenféle hírességek – viaszból…


Két éve égett le a Notre-Dame