2021. március 26.

A „sakkozó Török” alkotója


Legendájának fontos eleme volt szerteágazó tevékenységének mai ésszel szinte felfoghatatlan sokrétűsége. Kiemelkedőt alkotott a mechanika, a csatornázás, a bányászat területén, miközben színdarabokat, költeményeket írt, és a bécsi akadémia tagjává választották. Ja, és épített egy sakkozógépet. 1804. március 26-án hunyt el Kempelen Farkas.

Kempelen Farkas Wolfgangus Franciscus de Paula név alatt született, a római katolikus felekezetű, nemesi származású Kempelen Engelbert császári és királyi kamarai udvari tanácsos és Spindler Anna Rosina fiaként. Kempelen Engelbert, pozsonyi harmincados, neje és gyermekei 1722. július 15-én szerezték III. Károly magyar királytól nemességük honosítását. Kempelen Farkas a tanulmányait szülővárosában, Pozsonyban, majd Győrben, Bécsben és Rómában végezte. Filozófiát és jogot tanult, emellett a rézmetszést gyakorolta, de a matematika és a fizika is érdekelte.



Bécsi tanulmányai befejeztével tisztviselőként kezdett el dolgozni. 1767-ben, mint Bácska telepítési kormánybiztosa, betelepítette a néptelenné vált területeket, selyemgyárakat létesített, faluközösségeket szervezett. 1770 táján – elsőként a világon – beszélőgépeket szerkesztett, melyek a belenyomott levegőt az emberi hanghoz hasonló levegőrezgésekké alakították át.



A dolog egyébként úgy esett, hogy 1769-ben Kempelen Farkas billentyűzetvezérlésű hangszintetizátort kezdett építeni, amit 1782-ben mutatott be először. A gép ugyan nem volt programozható, billentyűkkel és nyílások, csövek ujjal való befogásával, illetve egyéb mechanikus módokon kézileg lehetett vezérelni. Mechanikus elveken alapult: fabillentyűkből és faházból, fémből álló hangképző „szervekből” és egy bőrből, később gumiból készült légtölcsérből állt. A berendezés összességében működőképesnek bizonyult, és ezzel megmutatta, hogy olyan komplex feladatokat is lehet gépileg szimulálni, mint az emberi hang képzése. A gép szótagokat és rövid szavakat tudott „kimondani” - bár a kezeléséhez sok gyakorlás kellett. Több mint száz évig senki sem tudott Kempelenénél jobb hangszintetizátort építeni. Az egyetlen megmaradt példány ma a müncheni Deutsches Museumban van. Kempelen tanulmánya az emberi beszédről a modern fonetikai kutatások megalapozója.



Egy másik találmánya volt a gőzkondenzátorral tervezett gőzgép, amelyet a bécsi Stubentornál állítottak fel. Buda vízellátásának javítására vízemelőt tervezett, két szivattyúval. A Duna partján fúrt kutakból a mai Várkert Bazár helyén felállított lóhajtásos szivattyúk húzták fel a vizet. Kempelen megszerkesztette a gőzturbina ősét, és 1788-ban benyújtotta találmányát II. József császárhoz.
Talán leghíresebb találmánya a sakkozógép, melyet 1769-ben készített. A Török néven híressé vált gépben ugyan egy ember is el volt rejtve, de ez a találmány újszerűségéből keveset von le, hiszen az ember nem volt a közönség számára látható, hanem rafináltan elhelyezett tükrök és rések segítségével belülről tájékozódott. Bár ettől még átverés volt, ezen nincs mit szépíteni… A német nyelvben egyébként ma a „getürkt” szóval a meghamisított dolgokat jelölik. Ennek egyik széles körben elterjedt magyarázata, hogy ez utalás lenne Kempelen Farkas „sakkozó” törökjére.



Kempelen Farkas ötvösként, költőként, íróként, és építészként is tevékenykedett. A budai vár egyes részeit például ő építette újjá, ő tervezte a Várszínházat, a pozsonyi várban vízvezetékrendszert épített ki, és a schönbrunni szökőkutak önszabályozó szivattyúi is az ő alkotásai. Emellett nyomdai szedőládát, gőzgépet, és a vakok oktatásához használható nyomtatógépet is készített. 1772-ben írógépet alkotott Paradis Teréz, a vak bécsi zongoraművésznő részére, és mozgatható betegágyat épített a himlőben megbetegedett Mária Teréziának.
Kempelen Farkas Bécsben halt meg, 1804. március 26-án - minden találmánya és sokoldalúsága ellenére szegényen. Ugyanis I. Ferenc megszüntette támogatását - valószínűleg jakobinus kapcsolatai miatt.

(forrás: Wikipedia)


LEGFRISSEBB VIDEÓK

Egy világhírű hungarikum


Királyok, zenészek, mindenféle hírességek – viaszból…


Két éve égett le a Notre-Dame