A Harmonia Albensis harmadik koncertjén Mozart zenéjében merülhetnek el a zenekedvelő fehérváriak július 15-én, csütörtökön 19.30-tól. Az est első felében Mozart ritkán hallható egyházzenei kompozícióiból hangzik el válogatás a Szent Sebestyén-templomban, majd az Esz-dúr szimfóniát hallhatja a közönség.

A 39., Esz-dúr szimfónia (K. 543) Wolfgang Amadeus Mozart három utolsó szimfóniáinak egyike. A csúcsként számontartott nagy g-moll (K. 550), illetve C-dúr „Jupiter” (K. 551) szimfóniákkal egy időben keletkezett, 1788 nyarán, tehát Mozart legnagyobb szimfóniái közé tartozik, de az említett másik két szimfónia mégis népszerűbbé vált.
E művek keletkezésének indítékáról keveset tudni. Fennmaradt egy levél, amelyet Mozart szabadkőműves páholytársának, Puchbergnek írt, akitől a zeneszerző már akkoriban is egyre nyomasztóbb anyagi gondjai enyhítését remélte. „Annak, aki kölcsönöz nekem, úgy hiszem, elég bizonyíték jellemem és fizetésem' […] tíz napja, mióta itt laktam, többet dolgoztam, mint a másik lakásban két hónap alatt.” Az egyre halmozódó kölcsönök visszafizetésének zálogaként itt említi a készülő Esz-dúr szimfóniát is.
A mű derűs, sőt életörömöt sugárzó hangulatára nem voltak hatással a komponálás idején már egyre súlyosbodó személyes gondok. Már maga az Esz-dúr hangnem az erő és férfias energia adekvát kifejezési formáját jelenti Mozartnál éppúgy, mint olasz példaképeinél.



Az est művészvendége lesz Kertesi Ingrid (szoprán), aki tizenkilenc évesen kezdte a Zeneakadémiát, ahol 1986-ban diplomázott. Még abban az évben szerződtette az Operaház, ahol magánénekesként rövid időn belül egyre fontosabb szerepekhez jutott. Főbb szerepei: Adina (Szerelmi bájital), Lammermoori Lucia, Norina (Don Pasquale), Melinda (Bánk bán), Júlia (Gounod: Rómeó és Júlia), Romilda (Xerxes), Blonde (Szöktetés a szerájból), Sophie (A rózsalovag), Léna (Vajda: Leonce és Léna), Számos külföldi operaházban vendégszerepelt, az 1997/1998-as évadban a düsseldorfi opera is szerződtette. 2001-ben Magyarország Érdemes Művésze, 2015-ben Magyarország Kiváló Művésze díjjal tüntették ki, emellett  a Bartók-Pásztory-díj és a Liszt Ferenc-díj birtokosa is.



A csütörtöki koncerten Pál Tamás vezényel, aki a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés és karmester szakán szerzett diplomát 1965-ben. A Magyar Állami Operaházban korrepetitorként, karmesterként dolgozott, 1975–1983 között a Szegedi Nemzeti Színház operaigazgatója, a zenekar igazgató karmestere, városi főzeneigazgató volt. 1986–1989 között a Budapesti Művészeti Hetek és Szabadtéri Színpadok Igazgatóságának zenei vezetője. 2001-től 2006-ig a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője. A 2000-es években karmesteri munkája mellett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója a korrepetitor szakon, illetve karmestere a Zeneakadémia szimfonikus zenekarának. 2008 júliusától a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának első karmestere. Nemzetközi karrierje a Caracasi Operaház megnyitásán, 1978-ban kezdődött, azóta szívesen látott vendége a világ operaházainak. Az utóbbi években elsősorban Olaszországban és Franciaországban aktív.

(fotók: szeretlekmagyarorszag.hu, port.hu)