Miért lett Bécs Bécs, Peking pedig Peking? Mi köze van a régi családneveknek a vallástörténethez, és miért nem érdemes kétségbeesni attól, ha egy idegen szó idővel magyaros formát ölt? Többek között ezekre a kérdésekre is választ adott Kiss Róbert Richard a Magyar helyesírás és íráshasználat című kötet bemutató előadásában a Hungexpón rendezett könyvfesztiválon.

Kiss Róbert Richard szerint a helyesírás korántsem száraz szabályok gyűjteménye: a szavak mögött történelem, kultúra és gondolkodásmód is rejtőzik. A könyvbemutatón a szerző arról beszélt, hogy a helyesírás sokkal többről szól, mint arról, hogyan kell leírni egy-egy szót. A szabályok mögött évszázadok története, a nyelv változása és maga a magyar gondolkodás is kirajzolódik.

„A helyesírásnak értelemtükröztető szerepe van” – emelte ki Kiss Róbert Richard, aki több példán keresztül mutatta meg, hogy egyetlen kötőjel vagy szóköz akár azt is eldöntheti, pontosan mire gondolunk. A magyar nyelv ugyanis sok esetben az írásmóddal is segít értelmezni a mondanivalót. Az „angol nyelvoktatás” és az „angolnyelv-oktatás” példája például egészen más jelentést hordozhat.

A szerző szerint a nyelv természetes módon változik, ezért az újonnan érkező szavaktól sem kell megijedni. A könyvbemutatón olyan példák is előkerültek, mint a „vibe”, a „lájkol”, az „e-mail” vagy éppen a korábban javasolt, de végül el nem terjedt „citrancs”. A nyelvújítás története is azt mutatja, hogy nem minden mesterségesen megalkotott szó képes meghonosodni.

A szerző Keszler Borbála munkásságát kiemelve arra is kitért, hogy a magyar helyesírás évszázadok alatt alakult ki. Az első szabályzat a 19. század első felében született, majd folyamatosan formálódott. A mai rendszerben több alapelv – a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány és az egyszerűsítés – együttesen alakítja azt, ahogyan írunk.

A könyv nem csupán a szabályok történetét mutatja be. Foglalkozik az összetett szavak írásával, az ikerszavakkal, a szólások és kifejezések helyesírásával, az egyszerű és összetett mondatokkal, valamint az internetes és SMS-es nyelvhasználattal is. A kötetben ráadásul helyesírási teszt is található, így az olvasó rögtön próbára teheti a saját tudását.

Kiss Róbert Richard szerint a nyelv megőrzése egyben a gondolkodás és az identitás megőrzése is. Úgy véli, nem az a cél, hogy minden új szót erővel átformáljunk, hanem hogy megértsük, miként illeszkedik egy idegen kifejezés a magyar nyelv rendszerébe.