A mai napig tartják a felsővárosiak azt a fogadalmat, amit Székesfehérvár pestisjárványtól való megmenekülése után tettek 1739. január 20-án. A hagyományos programok közül azonban idén – a járványhelyzet miatt – csak a fogadalmi szentmisét rendezik meg a Szent Sebestyén templomban.
Az utolsó nagy pestisjárvány 1738-ban söpört végig Magyarországon, több mint 400 ezer áldozatot követelve. Székesfehérvárra is elért a feketehalál – a pestisjárvány idején a felsővárosiak böjtöt tartottak és körmeneteken kérték Szent Sebestyén közbenjárásával Istent, hogy óvja meg őket a pestistől.
Székesfehérvár lakói 1739. január 20-án örök időkre szóló fogadalmat tettek Szent Sebestyén tiszteletére, és e fogadalom értelében építették 1739 és 1741 között a Szent Sebestyén kápolnát, amelyet fél évszázaddal később templommá bővítettek.
A jeles napon ezután évszázadokig nem dolgoztak a felsővárosiak: részt vettek a püspöki szentmisén, majd ünnepi ebéden látták vendégül a rokonokat. A menü hagyományosan húsleves, malacsült, párolt káposzta és fánk volt, ami a Felsővárosban élő családok többségénél a szombati búcsún került az ünnepi asztalra.
A Szent István Király Múzeum blogjában található bejegyzés szerint a következőképpen zajlott a január 20-i Sebestyén-napi búcsú Felsővárosban: „Reggel ünneplőbe öltözve mentek a püspöki nagymisére. Ezen a napon lemondtak a munkáról, a rokonok, barátok társaságában töltötték az időt. Ünnepi ebédre hívták alsóvárosi, vízivárosi vagy palotavárosi rokonaikat, a délután pedig beszélgetéssel, borozgatással telt. A fiatalság este a Sebestyén-bálban, búcsúbálban szórakozott, táncolt. Ma is Szent Sebestyén litániát tartanak az ünnep nyolcadában, amikor ünnepélyesen kiteszik a jobb oldali első mellékoltárra a szent ereklyéjét.”
A székesfehérvári katolikus hívők fogadalmukat azóta is minden évben megerősítik a Szent Sebestyén templomban. Erre ebben az esztendőben január 20-án, 10 órától kerül sor: a szentmisén Spányi Antal megyés püspök a város papságával együtt emlékezik meg az elődök fogadalmáról.
