Idén is fantasztikus zenei élményekkel gazdagodhattak, akik részt vettek a fesztiválon Székesfehérvár szívében.
Loop Doctors és Gesztesi Alexandra – Modern jazz és személyes kötődés
Az utolsó nap nyitányát a Loop Doctors adta, akik modern jazz-fúzióval, lendülettel és kifinomult hangzással töltötték meg a székesfehérvári színpadot. A koncert egyben lemezbemutató is volt, hiszen a zenekar friss anyagát hozta el a közönségnek. Romhányi Áron így foglalta össze az alkotói koncepciót: „A hagyományos improvizatív elemeket a mai zene hangzásvilágával ötvözzük – ez a lemezünk lényege.”
A produkció külön színt kapott Gesztesi Alexandra közreműködésével. Alexandra számára Fehérvár nemcsak egy újabb állomás a koncertsorozatban, hanem szívügye is, hiszen a Kodolányi János Egyetemen eltöltött évei indították el a zenei pályán. „Az egyetem vezetett be a zenei életbe… itt végre zenészek között lehettem, és komolyan foglalkozhattam a zenével.”
Mits–Vörös est – Mester és tanítvány közös színpadon
A múzeumkert bensőséges terében különleges élmény kerekedett: Mits Gergely és keresztapja, egyben első mentora, Vörös Tamás léptek színpadra közösen. A kapcsolatuk több mint két évtizedre nyúlik vissza, és nemcsak szakmai, hanem személyes síkon is erős kötelék fűzi össze őket. Mits hosszú kihagyás után, sérült kézzel is vállalta a fellépést, mert – ahogy fogalmazott – az alkalom számára túl fontos volt: „Ő volt az első tanárom, és talán a legfontosabb – egy életre elég az a csomag, amit tőle kaptam.”
Vörös Tamás humorral és szeretettel beszélt közös történetükről, amit egy szóval „basszus cirkusznak” nevezett, de a színpadon a játékuk mögött valódi mély egymásra hangoltság állt. „Van egy mentális és emocionális kötelék köztünk, és így könnyebb is, mert tudom, hogyan reagál.”
Kelemen Angi – Két évtizedes barátság és a jazz szeretete
Kelemen Angi fellépése finom, mégis erőteljes pillanatokat hozott a fesztivál utolsó napján. A színpadról lejövet kellemes, jóleső fáradtságról beszélt: számára a koncert élménye nemcsak zenei, hanem emberi töltetű is volt. „Fantasztikus közönség előtt játszottunk, ennél jobbat nem kívánhatnék senkinek” – mondta mosolyogva.
Székesfehérvár különleges helyszín számára, hiszen a Bodajki Hangszíntér Művészeti Gimnázium tanáraként sok tanítványát látta a közönség soraiban. Ez a személyes kapcsolat még közelebb hozta hozzá az est hangulatát. „Egy kicsit ilyen lokálpatrióta érzésem van, mert ideérzem magam” – fogalmazott.
Zenekara már 21 éve játszik együtt, ugyanabban a felállásban. A történetük egy budapesti klubban indult, ahol estéről estére változó felállásokban léptek fel – mígnem kialakult egy állandó mag, amely azóta is együtt zenél. A titok? „Nagyon jó barátok vagyunk, tiszteljük egymás munkáját, és ez a jó hangulat tart minket össze.”
Tanárként külön küldetésének érzi, hogy közelebb hozza a jazzt a fiatalokhoz, még akkor is, ha a műfaj ma nem tartozik a legnépszerűbbek közé. Szerinte már az is eredmény, ha a diákok megismernek és megszeretnek néhány standardet, és később továbbadják ezt a tudást. A jazzhez való kötődése egy véletlen találkozással kezdődött Dunaújvárosban, ahol egy helyi instrumentális zenekar énekest keresett – így került először kapcsolatba a műfajjal, amely azóta is az élete része.
Vörös Janka – Érzelem és energia a zárókoncerten
A fesztivál méltó lezárását Vörös Janka hozta el, aki új albumának dalait mutatta be a közönségnek. Színpadi jelenléte egyszerre volt energikus és mélyen érzelmes, minden dalában megmutatva személyes élményeit és inspirációit. „Ez a hobbim, az életem, a munkám – a lételemem” – fogalmazott, amikor az énekléshez fűződő viszonyáról kérdeztük.
Janka tanárként is küldetésének érzi, hogy közelebb hozza a jazzt a fiatalokhoz. Úgy véli, hogy a személyes témák és a közvetlen kommunikáció segítenek abban, hogy a fiatalabb generációk nyitottabbak legyenek erre a műfajra. A családi zenei háttér egyszerre jelentett számára inspirációt és kihívást, hiszen egy zenész családban nagy a nyomás, hogy valami újat és értékeset hozzon létre.
