Történt pedig, hogy 1582 októberében eltűnt a naptárból tíz teljes nap. Persze, ne gondoljuk kollektív emlékezetkiesésre vagy földönkívüli beavatkozásra – az ok az volt, hogy ugyanezen év februárjának huszonnegyedik napján megszületett a pápai rendelet a Gergely-naptár bevezetésére.
A Gergely-naptár, vagy más néven: gregorián naptár a ma érvényben lévő naptárrendszerek közül a legelterjedtebb. A naptár szerint az időszámítás kezdete Krisztus születéséhez igazodik, egyebekben az úgynevezett julián naptár kis módosítása.
A julián naptárt Julius Caesar Róma alapítása után 709-ben – vagyis Krisztus előtt 45-ben vezettette be. Ebben egy év háromszázhatvanöt napból állt, és minden negyedik évben egy szökőnapot iktattak be – ehhez az ókori egyiptomi naptárt vették alapul. Az így átlagosan kialakuló 365,25 napból álló év azonban hosszabb, mint a 365 nap 5 óra 48 perc 46 másodpercből álló szoláris év, ami 365,242199 napnak felel meg – csak a pontosság kedvéért. Az eltérés ezer év alatt nagyjából nyolc nap, ami a középkorban egyre nagyobb nehézségeket okozott a mezőgazdasági munkák ütemezése során, valamint a húsvét időpontjának kiszámításában, ezért a naptárreformot a 13–15. században egyre többen sürgették.
A 14. századtól kezdve több tervezet is született, amit azonban a bírálók sorra el is vetettek. Végül a XIII. Gergely pápa által 1576-ban felállított nemzetközi bizottság eljárása lett eredményes. Az új rendszert 1577-ben Aloysius Lilius olasz orvos, csillagász dolgozta ki, a bizottság felülvizsgálta, jóváhagyta, majd a tervezetet a pápa megküldte valamennyi európai uralkodónak és egyháznak véleményezésre. A beérkezett javaslatok alapján Christophorus Clavius német származású jezsuita matematikus, csillagász öntötte végleges formába. Végrehajtását a pápa 1582. február 24-én az Inter gravissimas bullával rendelte el.
XIII. Gergely pápa rendelete szerint az új naptár 1582. október 4-én csütörtökön lépett életbe oly módon, hogy az azt követő nap október 15-e lett – a kettő közötti napok abban az évben kimaradtak. Ugyanakkor a hét rendszerét ez nem befolyásolta, mivel 15-e péntekre esett és nem hétfőre, mint amilyen napra kellett volna, amennyiben 4-e csütörtökre. Az új naptár bevezetését azonban a legtöbb országban nem azonnal és nem minden probléma nélkül fogadták el, elterjedése több évszázados folyamat volt.
Európát ebben az időben az Oszmán Birodalom terjeszkedése fenyegette, a kontinensen vallásháború dúlt, az új naptár elfogadása, illetve elutasítása elsősorban ideológiai kérdés volt. A katolikus Spanyolországban, Portugáliában és Lengyelországban azonnal bevezették, ott ebben az évben az október 4-ét 15-e követte. Franciaországban az év december 20-án vezették be, majd az 1792-ben a forradalom idején bevezetett forradalmi naptár helyett Napóleon 1806-ban ismét életbe léptette. A magyarországi ellenkezést – bár a klérus 1583-as rendelete nyomán itt-ott valóban használták – az váltotta ki, hogy az országgyűlési határozat nélküli bevezetést sokan jogtalannak vélték. Az ellenállás mögött jórészt a protestánsok vallási indítékai álltak. A Német-római Birodalom katolikus tartományaiban 1583–1585 között, a lutheránus Poroszországban csak 1610-ben vezették be. Nagy Britannia és tengerentúli gyarmatai csak 1752-ben fogadták el. A 18. század végére a Gergely-naptár a nyugati keresztény államok többségében elfogadottá vált. A következő évszázadban egyre több nemzet kezdte használni, az utolsók között Oroszországban 1918-ban került sor a bevezetésre.
A végére egy kis számolgatás. A julián naptár egy éve és a szoláris év között az évenkénti eltérés kicsit kevesebb, mint negyed nap. A minden negyedik évben beiktatott egy szökőnap viszont már túl sok korrekció, így a naptár 400 év alatt körülbelül három nappal előzi meg a tropikus évet. A Gergely naptár ezt egyszerű és szellemes módon úgy hozza rendbe, hogy a 400-zal nem osztható kerek évszázadok nem szökőévek, hanem 365 napos évek maradnak. Így 1700, 1800 és 1900 nem volt szökőév, míg 2000 az volt. A még ezek után is fennmaradó eltérés 3320 év alatt okoz majdnem egy nap eltolódást. A jelenlegi számítások szerint 4782-ben várható legközelebb, hogy egy napot ki kell hagyni a Gergely-naptár és a szoláris év különbsége miatt.
Megvárjuk.
(forrás: Wikipedia)
