A hiánypótló könyv szerkesztője Kulcsár László professzor és Bodrogai László kutató.
Az aktív turizmus konferencián a Duna volt a középpontban, de a Vértes környékét jó példaként emlegették.
Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója elmondta, hogy számos olyan aktív turisztikai infrastruktúra épült meg, amelyet a helyben élők a mindennapokban is használnak, így a napi aktív életmód részévé válik. Amikor arról kérdezik őket, mitől lesz sikeres egy adott terület, azt vizsgálják, hogy az emberek mennyire aktívak a hétköznapokban is. Az aktív turizmusnak aktív emberekre van szüksége – így válhat igazán sikeressé.
Dr. Kiss Róbert Richard, a Kodolányi János Egyetem dékánja hangsúlyozta, hogy ebben az időszakban a regionális aktív turizmus szerepe különösen felértékelődik.
A konferencián elhangzott, hogy Magyarországon az aktív turizmus területén kiemelkedően sok fejlesztés valósult meg az elmúlt időszakban. A vízi turisztikai fejlesztések lehetőségeit és kihívásait járta körül az a kerekasztal-beszélgetés, amelyet Berencsi Miklós, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ (AMFK) vezető turisztikai szakértője moderált. A beszélgetés résztvevői Gerencsér Zsolt (AMFK víziturizmus szakértő), Kánai Gergely (a Ráckevei–Soroksári Duna-ág projektvezetője), Nyikos András (a Magyar Kajak-Kenu Szövetség fejlesztési divízióvezetője) és Dr. Bodrogai László (a Kodolányi Egyetem Aktív- és Ökoturisztikai Kutatóintézetének intézetvezetője) voltak.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a Duna menti vízi turizmus fejlesztése komplex szemléletet igényel: az infrastruktúra-fejlesztés, a szolgáltatások bővítése, a szabályozási környezet és a marketing egyaránt meghatározó tényezők. Kiemelték, hogy az aktív turizmus nem csupán sporttevékenység, hanem élményalapú szabadidős forma, amely egyszerre szolgálja az egészséget, a közösségépítést és a térségi gazdaság erősítését.
Szakmai előadások
A kerekasztalt követő szakmai előadások több szempontból is megvilágították a vízi és aktív turizmus fejlesztésének lehetőségeit.
Dr. Donka Attila, a Kodolányi Egyetem adjunktusa a termékfejlesztés szerepéről beszélt a vízitúrázásban. Előadásában hangsúlyozta, hogy nem feltétlenül a nagy léptékű infrastruktúra a siker kulcsa, hanem a jól átgondolt szolgáltatási rendszer. Minél több és minél színvonalasabb szolgáltatás kapcsolódik egy térséghez, annál több turistát képes vonzani. A turizmus végső célja minden esetben az élménynyújtás – a fejlesztéseknek ezt kell szolgálniuk.
Deák Attila, a Tiszántúli Református Egyházkerület fejlesztési csoportvezetője a Felső-Tisza-vidék és a Nyírség kerékpáros túrahálózatának kialakításáról mutatott be esettanulmányt. A projekt sikerének kulcsa a tudatos pozicionálás volt: a természetközeliség, az egységes művészetföldrajzi régió, az autentikusság és az egyedi atmoszféra hangsúlyozása. A térség „Magyarország gyümölcsöskertje” identitásra építve slow és aktív turisztikai hálózatot alakítottak ki. A fejlesztések örökségvédelmi helyreállítással, látogatóbarát megoldásokkal, interaktív kiállításokkal és látogatóközpontokkal egészültek ki.
Németh Tamás Zoltán, az Arrabona Európai Területi Együttműködési Csoportosulás igazgatója a Szigetköz térségében megvalósuló fejlesztéseket ismertette, különös tekintettel a Pozsonytól Gönyűig húzódó EuroVelo 6 útvonalra a Duna mentén. A térségben komplex turisztikai tevékenység zajlik: ajánlati csomagok kialakítása és működtetése, infrastrukturális beruházások, túraszervezés, képzések és innovatív elemek – például tematikus társasjátékok – bevezetése. A projektek kiterjednek a szállás- és vendéglátóipari fejlesztésekre, a kerékpáros szolgáltatások bővítésére, az információs rendszerek és látogatómenedzsment fejlesztésére, valamint a vízi turisztikai szolgáltatások erősítésére is.
Gerencsér Zsolt az AMFK vízi turizmushoz kapcsolódó tevékenységeit mutatta be. Részletesen szólt arról, hogyan valósulnak meg állami forrásokból társadalompolitikai célok az aktív turizmus fejlesztésén keresztül. Kiemelte a vízitúrázás szabályozási kérdéseit, a gátak használatának és átjárhatóságának rendezését, valamint az infrastruktúra-fejlesztés fontosságát. Jelenleg 74 támogatott projekt van megvalósítás alatt, amelyek összesen 60,3 milliárd forint támogatást jelentenek. Példaként említette a Hárosi-öböl partját, amely kedvező adottságokkal rendelkezik a kerékpáros turizmus számára, és potenciális kapuként szolgálhatna a térségben. Korábban kishajó-kikötő működött itt, amely mára megszűnt, de a terület fejlesztési lehetőségei továbbra is jelentősek.
A program zárásaként Dr. Kiss Róbert Richard, a Kodolányi Egyetem dékánja az aktív turizmus és a filmturizmus kapcsolatát mutatta be egy nemzetközi esettanulmányon keresztül. Petra (Jordánia) példáján szemléltette, hogy egy film miként indíthat el turisztikai fellendülést, és hogyan lehet összekapcsolni turisztikai területeket. Az Indiana Jones-filmek nyomán kialakított tematikus útvonalak, a sivatagi futóverseny, a kanyon- és kalandtúrák jól példázzák, hogy a filmturizmus aktív turisztikai termékeket generálhat. A tanulság ugyanakkor az, hogy a hitelességet minden esetben meg kell őrizni, és a filmes elemeket össze kell kapcsolni a történelmi valósággal (vagyis a nabateus törzs története is fontos). Petra esete megmutatta, hogy egy film képes világszintű turisztikai áttörést hozni, amennyiben azt tudatos, integrált turisztikai fejlesztés követi.
