Bálint György gazdálkodó hagyományokkal rendelkező családba született - fiatalkorától kezdve a mezőgazdaság szeretetére és ismeretére nevelték. Annak ellenére, hogy nem volt apjával vérségi kötelék, rendkívül szoros kapcsolat alakult ki köztük. A kisfiú alig múlt három éves, amikor már együtt mentek a határba, ahol megtanult neki mindent a gazdaságról, hogy ő vihesse tovább a gyöngyöshalmaji földbirtokot. Vér szerinti apját, aki a Császári és Királyi Hadsereg huszártisztje volt – ezt azonban csak a második világháború alatt tudta meg anyjától – sosem találta meg.



Általános és középiskolai tanulmányait Gyöngyösön végezte. Fiatalon versenyszerűen lovagolt, és szeretett autózni is. 1941-ben kertészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián.
1942. telén behívták munkaszolgálatra, ahonnan először a mauthauseni, majd a gunskircheni koncentrációs táborba került - utóbbiból két barátjával egy nappal a tábor felszabadulása előtt megszöktek, az éjszakát a német–amerikai fronton töltötték az ausztriai Welsben. Másnap reggel egy amerikai katonai konvojtól tudták meg, hogy a tábor felszabadult. Fagyott lábbal, negyvenhárom kilósan Bad Schallerbach szanatóriumába küldték, ahol a község plébánosa ajánlotta fel, hogy vegye fel a katolikus vallást – ami meg is történt. A holokauszt idején az idősebb testvérét kivéve teljes családját elveszítette – édesanyja megmérgezte magát, mielőtt vonatra tették volna, fiatalabb nővére és lánya egy táborban végezte.
A háború után hazatért gyöngyöshalmaji családi birtokára: elkezdett gazdálkodni a még megmaradt területeken. Beiratkozott a gödöllői Magyar Agrártudományi Egyetemre, ahol 1949-ben mezőgazdasági mérnökként diplomázott. A kommunista hatalomátvétel után internálással fenyegették meg, és minden földjét elvették.
Az addigra ugyan már Braunról Bálintra magyarosító, de osztályidegen fiatalt 1949–1952 között több helyről is kirúgták, pedig többen is próbáltak segíteni neki. Dolgozott a Földművelésügyi Minisztériumban, majd onnan egy agrárgazdasági kutatóintézetbe került, ezután pedig a frissen megalakult Kertészeti Kutatóintézetbe vették fel rövid időre, illetve a Magyar Tudományos Akadémiának ismertetett külföldi agrárfolyóiratokat. De végül inkább elment Kispestre kerteket ápolni.



1955 és 1959 között a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa volt, majd a Fejér megyei Állami Gazdaságok igazgatósága alkalmazta főkertészként, további öt éven át. 1964-től 1967-ig Budapesten az Állami Biztosító főigazgatóságának szakértője volt, ahol a mezőgazdasági elemi károkat vizsgálta. Ezt követően 1981-es nyugdíjazásáig a Hírlapkiadó Vállalatnál dolgozott, ahol 1969–1981 között a Kertészet és Szőlészet című lap főszerkesztői teendőit látta el, 1970–1981 között pedig a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tudományos folyóiratát, a Kertgazdaságot szerkesztette. Alapítója és főszerkesztője volt a Kertbarát Magazinnak, illetve a Biza Klárával és dr. Szent-Miklóssy Ferenccel közösen jegyzett, 1989-ben megjelenő Kerti Kalendáriumnak is.
1981 és 2009 között a Magyar Televízió Ablak című magazinjának állandó munkatársa volt: itt ragadt rá a Bálint gazda név – a legtöbben máig ezen a néven ismerik és emlegetik. 1991 és 2000 között főszerkesztője volt az MTV Gazdaképző című műsorának, és állandó külső munkatársként dolgozott a Magyar Rádiónak is, emellett rendszeresen publikált és könyvei is megjelentek.



Élete fontos része volt, hogy ismereteket közvetítsen - ezért mindig tanított. Fiatalon tanárnak készült, de ezt nem tették lehetővé számára a körülmények - nyugdíjas éveiben viszont felsőoktatási intézményekben is számos fiatalnak adhatta át tudását. 1987-ben címzetes főiskolai tanári címet kapott a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen, 1995-ben „A tudomány eredményeinek hasznosítása a kertészeti kistermelésben a tömegkommunikáció útján” című munkája alapján az MTA Növénytermesztési Szakbizottsága előtt mezőgazdasági tudomány kandidátusa fokozatot szerzett.
2000-ben költözött a XVI. kerületbe feleségével, aki ott dolgozott. Az egyik kerületi közkönyvtárnak sok könyvet adományozott az évek alatt, ezért az ott működő olvasókör róla kapta a nevét. 2017-ben egy olvasókertet is létesítettek ott „Bálint gazda kertje” néven. Századik életévének tiszteletére, 2020. március 10-én a XVI. kerületiek „Akire büszkék vagyunk” alternatív kerületi díszpolgári cím elismerésben részesítették.
Bálint György 2020. június 21-én hunyt el.

(forrás: Wikipedia)